T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
rasak. Az utak rosszak. Sík területen fekszik, mocsárral körülvéve, a Dráva kiöntésekor nem járható. A térképszelvényen Matty házai észak- déli irányban helyezkednek el. 6. sz. Gordisa Harasztitól 21/4, Siklóstól ugyanannyi, Harkánytól 2, Ipacsfától másfél óra távolságban van. Szilárd épülete nem volt, a Drávától negyedórányira feküdt. A további rovatait ledettózta, vagyis ugyanazok voltak a jellemzői, mint Mattynak. Házai az út két oldalán találhatók a térképszelvényen. 7. sz Dráva Szabolts. A távolságok feltüntetésénél más községeket közöl, mint a 3. sz. alatt. Gordisától fél, Siklóstól 21/2, Harkánytól 1 3/4, Ipacsfától 1 óra távolságban volt. Egy kis erős templom állott a falun kívül - jegyzi fel a szilárd épületek rova tába. A vizek rovatába jegyzi fel, hogy negyedórányira van a Drávától, amelyen itt átjáró (vagy rév = Überfuhrt) vezet át. Ez a folyó hajózható, sok hajómalmot hajt itt. A medre itt homokos talajú. Tavasszal többnyire kitör, elárasztja a környéket és elmocsarasítja. Az egész környéket mocsarak tagolják, és ezek miatt kizárólag száraz időben lehet itt közlekedni. Az erdők és rétek rovatában a felette levő adatokat dettózza, vagyis a Csehinél leírtak erre a községre is vonatkoznak ekkor. Az utakkal kapcsolatban hosszabban ír. Országút halad át itt, de miként a többi faluban, ez is csak száraz időben használható, utazható. A falu fekvésénél Matty leírását dettózza le, vagyis síkságon fekszik, mocsárral körülvéve. Az általában üres 8. rovatban az szerepel, hogy a Valpóra, Szlavóniába vezető út mellett fekszik. Házai - a térképszelvényen - az út két oldalán helyezkednek el. 8. Dráva Palkonya Dráva Szerdahelytől 3/4, Kovácshidától 1, Csehytől 1/4 óra távolságban van. Szilárd anyagú épülete nem volt. A Dráva egyik kiöntésénél fekszik, ahol az iszapos talaj miatt nem lehet közlekedni. Az erdei, rétjei hasonlatosak a Mattynál leírtakhoz, ezt ledettózta. Az utak többnyire rosszak. Síkságon fekszik. A mérnök a következő oldalon feljegyzi, majd áthúzza Csehyt (az előbbi oldalon közölt adatokkal), majd abba hagyja és ezzel le is zárja ezt a 33. szelvényt. Magunk elé terítve ezt a térképlapot, ez a vidék valóban a Dráva uralma alatt állt, a drávai erdőket legeltetéssel sem lehetett hasznosítani, hiszen az állandó áradás a levegőjét is alkalmatlanná tette arra, hogy ott élőlények élhessenek, hacsak nem voltak vízi állatok, vagy azokra vadászó, halászó, erre felkészült emberek. A következő, a szomszédos XI. oszlopban a Dráva délkeleti irányát követve a 36-os szelvény következik. Ebben csak a Dráva medrének hajlatai vannak, települést nem jelöl. A túlparton feltünteti Sclavien = Szlavónia nevét. A hadmérnöki leírás anyagában is jelölik, hogy ebben a szelvényben nincs helység, csak a Dráva folyó, erdőségek és rétek, amelyek olyanok, mint az előző szelvényben (nálunk a következő 35. szelvényben) leírtak. Ugyanebben az oszlopban, vagyis a XI. sz. oszlopban az északra levő 35. szelvényben már 11 település szerepel, amelyeknek nevét a térképen, adatait a Leírásban kell megkeresnünk. E szelvény legdélibb pontján Bolmány falut találjuk, amely Esterházy Kázmér gróf birtokához tartozott és 1785-ben 132 házat és 1033 főt jegyeztek fel jelenlevő lakosaként. Ez a falu a szelvény keleti felén feküdt. Tőle északnyugatra Betarda falu név szerepel a térképszelvényen, amelynek helyesen ejtett neve: Petárda, a német anyanyelvű mérnökök természetes „elhallása" volt. Ez is Esterházy-birtok volt, ahol 63 ház állott és 565 lakos élt 1785-ben. Ettől nyugatra, nagyjából ezzel a faluban egyvonalban terült el Torjáncz falu, s tőle északkeletre Kassád, majd attól is északkeletre Beremend. Mindhárman az előbbi földesúr birtokához tartoztak. Torjánczon 36 házat és 324 lakost, Kásádon 60 házat és 448 lakost, Beremenden pedig 141 házat és 1049 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. E szelvény legnyugatibb pontján Dráva Szent Mártony nevét találjuk, amely Esterházy
