T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

egy sűrű, magas tölgyerdő. A rétek az erdő mellett és a völgyben is szárazak. Az utak általában jók. Egy kis magaslat oldalában fekszik. A következő falu 24. Bogá?iy néven került a listára. A szelvényen is így jegyezték fel, de a 19. sz. eleji térképeken és a többi iratban Pogány néven szerepel. A távolságok közlésénél a Gökénynek elírt Kökénytől való távolsága 1 3/4, Malomtól 11/4, Pécstől 21/4 és Udvarnak írt Udvardtól 1 óra távolságban volt. Szilárd anyagú épületek rovatában nem találunk bejegyzést. A vizekről annyit ír, hogy a szőlőskertek felett eredő víz a falu felett egy, lejjebb pedig két malmot működtet. A faluból a Bicsérd felé vezető úton kis cserjés és egy fűzfákkal kevert tölgyerdő van (EichenWaldung). A rétek a völgyben többnyire nedvesek. Az utak általában jók. Egy kis magaslat kezdetén fekszik. A 25. sz. Udvar (sic!) A 19. századi térképen Udvard a neve. A falu távolsága Gökénytől (!) 11/4, Malomtól 1 3/4, Pécstől 2 3/4 Árpádtól 1, Mislentől 1/2, Szemeitől 11/4, Egerágtól 1 óra. A szilárd épületet tárgyaló rovata üres. A vizekről szóló rovatba feljegyezték, hogy egy, a falu fölötti szőlőskertekben eredő víz lejjebb egy malmot forgat. Fent magasan sűrű cserjés van, amely a falu kertjeiig húzódik. A falu alatti völgyben fekvő rétek szárazak. Az utak többnyire jók, az előző falu rovatát dettózza le. Udvard egy lapos (flache) magaslat lejtőjén fekszik, amely a környéket uralja. A 26. Kökény, távolsága a Koszünek elírt Keszütől 3/4 óra. Malomtól 1, Udvartól 1 3/4 órányi távolságban feküdt. Egy kis kápolna alkotta a szilárd anyagból emelt épületeit. Vize egy, a falu alatt eredő kis víz. Balra a hegytől kis cserjések vannak. Elöl, a völgyben a rétek többnyire szárazok. Az utak nagyrészt jók. A falu völgyben fekszik. A 27. és 28. sz. alatt e szelvényben feljegyzett Gyód és Regénye községekről már szóltunk. E szelvény utolsó, 29. sz. alatt feltüntetett faluja Szőkéd, amelynek neve helytelenül került fel erre a listára és a térképszelvényre is, mert a neve tulajdonképpen Szőke volt, amint ezt a 19. századi térkép és a mai neve és helyzete is igazolja. A távolságokat tekintve, itt valóban az „igazi" Szőke adatait rögzítették, mert Ocsárdtól 1 1/4, Regényétől 1/2, Keszütől 1 1/2, Kökénytől 1 1/4 és Szilvástól 1/4 órányira feküdt. A vizek rovatában jegyeztek fel annyit, hogy a szőlőskerteknél egy kis víz ered. Az erdőkről szóló részben Regénye adatára utal vissza, vagyis nagy erdőség vonul itt Szőkéd, vagyis Szőke irányába. A rétek itt miként Kökényben - völgyben fekszenek és többnyire szárazak. Az utak közepesek, mint Regényében. Egy kis hegyoldalban fekszik. Ha végigtekintünk ezen a szelvényen, itt már kialakult falvakat, irtás helyén létesült földesúri majorságot és több helyen szőlőket, kulturált, a kor színvonalán álló gazdálkodást találunk. A sok, kisebb patak károkat nem okoz, sőt a rajtuk álló malmok hasznot hajtanak. Az erdők, melyek egy része még fiatalos, de több bennük a tölgyfa, már előre vetíti a makkoltatás lehetőségét. Komoly értékét képezik ennek a tájnak a szőlőhegyek, szőlőskertek. A szelvény ezzel végetért és következik az X. oszlop déli irányban fekvő 32. szelvénye. Ebben 25 település neve szerepel az oldalt megjelölt, és a szelvényen feltüntetett helységként. E szelvény északi részen fekvő Garé falu a Pécsi Káptalan birtoka volt, s benne 61 házat és 318 főt jegyeztek fel 1785-ben. Korabinszky lexikonában csak annyit találunk róla, hogy a pécsi járásban feküdt. A Descriptio magyar falunak mondja, amelyben r. katolikus és református lakosok éltek. A katolikusok Németihez, a reformátusok a siklósi járásban fekvő Szavához tartoztak egyházilag, e települések filiái voltak.

111 A falvak nagyobb része azonban ezen a szelvényen - az első magyarországi népszámlá-