T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Pécsre vivő út leírása a 30. szelvény 12. sz. alatti Pécs nevénél található. Pellérd irányában kezdetben a Keszüi majorig jó az út, majd utána rossz, további tulajdonságait lásd Készültél. Malom majdnem a hegyen fekszik, amelyen a Siklósra vezető út halad, s nagyrészt ez dominálja, uralja ezt a vidéket. A 2. sz. alatt találjuk Keszüt, amely Pellérdtől másfél, Malomtól 3/4, Kökénytől és Gyódtól fél-fél óra távolságban van. Szilárd anyagból készült épülete: a templom és a plébánia. A malompatak a dombon át többnyire mocsaras, ugyanilyen tovább is, amíg a nagy csatornába ömlik. Az erdő Pellérd felé részben fiatalos, részben magas törzsű szálerdő. Nagyon sűrű, és a kijelölt utakon kívül másutt nem járható. A rétek a falu közelében többnyire szárazak, a patak mellett azonban néha rosszak. Az út Pellérdre száraz időben jó, Malomra hasonlóképpen. Keszü falu egy nagyon szűk völgyben fekszik. A hegyoldal nagyon meredek. A pellérdi domb itt a legkiemelkedőbb pont. A térképszelvényen Kezű vei Keszü néven találjuk. A 3. sz. alatt jegyzi fel Kis Bitsérdet, amely Nemes Szabadtól (ti. Királytól) 1/2, Tartsától 1 1/4, és a Kápolnától 1/2 óra távolságban volt. A szilárd épületek rovatában egy kolostorudvart említ (Klosterhof), de ez a szó, akár plébániának is olvasható. (A szöveg nehéz olvasatára jellemző, hogy Eperjessy Kálmán víztartálynak fordította ezt az „építményt".) E falu mögött folyik egy patakocska, amelyen egy töltés (Damm) vezet át. Az erdő rovata üres. A rétek a pataknál többnyire mocsarasak. Az utak jók. (E falu fekvéséről nem tesz említést, e rovat üres.) A 4. pont alatt találjuk Nagy Bitsérdet, amelynek hat helységtől való távolságát közli. Rátzvárostól 2 3/4, Patatstól 2 3/4, Cserkuttól 2, Töttöstől 1 3/4, Bakonjától (sic!) 1 3/4 és Bodától ugyancsak 1 3/4 óra távolságban feküdt. Szilárd épületet nem jegyeztek fel, és a vizek rovatában Kis Bitsérdre utal vissza. Az erdő rovata üres és az utaknál Kisbicsérd adatait dettózza, vagyis az utak jók. 5. szám alatt találjuk Pelérdet (ebben a névformában), amelyről már megemlékeztünk, majd a 6. pontként Velint jegyezték fel, amelynek három falutól való távolságát rögzítették: Vargyas 1/4, Nemes Szabad (Szentkirály) 1/2, Bagota 1/4 órányira volt tőle. A szilárd épületek rovatába azt jegyezték fel, hogy ez egy kis falucska. A vizek rovatába feljegyzettek szerint a Keresd, vagyis Geresd patak előtte folyik el, amelynél egy töltés is épült, s itt, nem lévén híd, nem lehet a patakon átkelni. A rétek a patak mellett többnyire nedvesek. A töltésen átvezető utak többnyire jók. Ugyanitt megemlít egy vendégfogadót, amely mellett van egy mélyút, amely a szőlődombra vezet. Külön ki is emeli, hogy e falu alatt, a hegy körül van egy domb, amely szőlővel borított és dominál, vagyis magaslati pontként szolgál. A 7. sz. alatt jegyzi fel Bagottát, ezzel a helyesírással. Meg kell jegyeznem, hogy ez a település a térképszelvényen - helyesen - Bagota névformában szerepel. (A 19. sz. eleji térképen viszont Bagotta a névforma!) A leírásban hat helységtől való távolságát találjuk itt. Velintől 1/4, Vargyastól, Nemes Szabadtól és Kis Bitsérdtől egyaránt fél-fél órányira volt, Soók és Pazdan viszont 3/4 óra távolságban feküdt tőle. Erről is az áll a szilárd építmények rovatában, hogy kis falucska. A Pellérd felől érkező Geresd patak elfolyik a falu előtt. A patakon egy fahíd áll, és egy kis malom működik. Az erdő magas törzsű. Kelet felől van egy kis domb, amely fűvel van benőve. Az utak többnyire jók. A falu déli oldalán egy út torkollik bele a Szigetvárra vezető postaútba. Egy erős mélyút is található itt. A 7. pontba feljegyezték, hogy a magaslat alatti lejtő bokrokkal és szőlővel benőtt. A 8. pontban találjuk Sookot, amely a 19. század eleji térképen már Zok névformában szerepel. Távolsága Nagybicsérdtől fél, Kővágószőllőstől 2 1/4, Cserkuttól 2, Ráczvárostól
