T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
zivataros időjárás esetén nagyon nehezen használhatók, különösen a falunál lévő két mélyút. Ez az utóbbi három rovat Vaszar e rovatokban leírt adatainak másolata. A falu a völgy két oldalán, magaslaton fekszik. Az említett Vaszar „Wassi/' névformában szerepel a térképszelvényen, amelyen e falu neve nehezen olvasható és azonosítható. A 19. sz. alatt jegyezték fel ezt a mérnöki leírásban. Távolsága Szála tnaktól 2, Nagy Ágh tói 1, Gerényestől 1 1/4, Tékestől 3/4 óra. A 2. pontban leírtak szerint: jelentékeny település (Betrachtlicher Orte). Az előtte elfolyó víz egy malmot működtet. Az erdő itt is magas törzsű fákkal és sűrű bokrokkal benőtt, és csak jelzett úton járható. A rétek szárazak. Az utak feltűnően nedves időjárás esetén nehezen járhatók, különösen a falunál levő két mélyút. (Több falunál is visszautal erre az adatsorra.) Vaszar hegyoldalon fekszik, melynek mindkét oldala dominál. Ezen a szelvényen van még egy Esterházy-tulajdonként szereplő helység, amely a térképen mezővárosként szerepel, de a népszámlálás anyagában falu, s ez a szelvény északkeleti felén ábrázolt „Markt Rácz-Kozár". 157 házában 1161 főt jegyeztek fel. Korabinszky lexikona szerint három Kozár szerepel Baranya megyében, s ezek között van egy hegyháti járásban levő Kozár falu, amelyben egy görögkeleti és egy evangélikus templom létét jelzik. A Descriptióban német és szerb lakosokat említenek, akik evangélikus és görögkeleti vallásúak. Élnek ott katolikusok is, akik Bikáihoz tartoznak egyházilag. Az evangélikus templomhoz hat helység evangélikusai tartoznak. 74 Ez a település ebben a szelvényben a 14. Esterházy-uradalomhoz tartozó, s-a népesség száma alapján - igen jelentékeny helység. Vályi lexikona Esterházy-birtokában levő falunak említi, katolikus lakosokkal és „másfélékkel". Határbeli földjei „a természetnek külömbféle javaival bővelkednek". 75 Ráckozár ez időben már mezővárosnak számított. A Descriptióban rögzített adatai szerint a 18. század végén már évi négy vásár tartására volt joga. A leírásban rögzítették 14 iparosának nevét, akik számszerűen: 1 mészáros, 7 molnár, 2 kovács, 1 kalapos, 2 asztalos és 1 kőműves mesterként kerültek feljegyzésre. 76 A szelvényhez készült mérnöki (a 16. szám alatti) leírás szerint: Rácz Kozár Száraz pusztától (mely a 19. századi térképen faluként szerepel) 2, Máriától 1 3/4, Kablintól (?) 1, Mekényestől félórányira fekszik. Bikallal pedig összeépültnek (stossen) jelzi. Egy szilárd, fallal körülvett temploma és egy magaslaton, a helység alatt épített kápolnája van. Egy patak egy malmot működtet. Magas törzsű, sűrű erdő van a határban. Rétjei szárazak, útjai jók. Egy meredek hegy lejtőjén fekszik. A térképszelvényen a házai szinte összeérnek Bikallal, s ezért lehet, hogy itt Eperjessy Kálmán olvasata a jó, aki szerint a két település összeépült. A jövő azonban ezt nem igazolja. Ennek a vitatható státusú településnek északnyugati szomszédja volt Nagy Haimás, amely a népszámlálás anyagában a pécsi pálosok birtoka volt. 131 házban 795 lakost jegyeztek fel itt 1784-ben. Ugyancsak ennek a rendnek tulajdonában volt Mágocs is, amely a közelben feküdt. A népszámlálók itt 358 házat és 2346 lakost jegyeztek fel. Korabinszky lexikonában Hajmásch két település volt Baranya megyében a hegyháti járásban (Kisch és Nagy). A kettő közül Nagyhaj más szerepel a Descriptióban ebben a járásban. Ezt akkor magyar és német lakta falunak jegyezték fel, katolikus lakosokkal. Bikal filiáját alkották. Ugyanakkor Mágocs is magyar és német lakta faluként szerepel Korabinszky lexikonában, ugyancsak katolikus lakosokkal, és egy katolikus templommal. A Descriptióban 74 Korabinszky i. m. 322-323, 590. o. - T. Papp i. m. 31. o. 75 Vályi i. m.2. köt. 423. o. 76 T. Papp: Iparosok. 89, 90. o.
