T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
kost jegyeztek fel a népszámlálási biztosok. A térképszelvényen mindkettő rendezett falu benyomását kelti. Korabinszky lexikonában Peterd néven négy falu feküdt Baranya megyében. Közülük Kis Péterd és Nagy Péterdről csak annyit közöl, hogy mindkettő l-l mérföldnyire feküdt Szigetvártól. A Descriptióban mindkettő református, magyar falu volt, de az utóbbinak voltak izraelita lakosai is. Kispeterd Bottyka filiája volt, Nagypeterdnek pedig két filiája is volt. 49 A mérnöki leírás anyagában e szelvény 4. helyén találjuk Kis Péterd néven bejegyezve az utóbb mindenütt Kispeterd néven szereplő helységet. Eszerint Kis Peterd Dama Cossi (Domolos) pusztától fél, Sz. Örzsébettől 1, és Nagy Vágytól (Nagyváty) 11/4 óra távolságban volt. Egy kis patakot említ a leírás a területén. A leírás 4. pontjában szerepel, hogy a közelében levő ligetben (Gehölcz) bokrok vannak. Kevés rétjei szárazak. Az itt található összes útjai szárazak. A vastag főútvonalat jelző út mellett, a megye nyugati szélén szerepel még a térképszelvényen „Domokossi" Puszta neve, ahonnan aztán már a szomszédos Somogy megye Zsibolt falujába halad át az út. Valószínűleg az előbbinek lehetett a másik neve: Dama Cossi Puszta (vagy a későbbi térképeken szereplő Domolos puszta), amely a leírás 6. helységeként szerepel, s amely a térkép szerint fele-felerészben tartozott Baranya és Somogy megyékhez. A leírásban Domolos pusztaként szereplő helység Sz. Örzsébettől 1, Kereszturtól 2 1/4, Zsibóttól 1/4, Mariahilftől háromnegyed órányi távolságban volt. Néhány kőből épült ház volt a területén. Kis patakja is volt, s rögtön a falu mellett nagy, magas törzsű fákból álló erdő állott. Kicsi, mocsarakkal átszelt rétjei voltak. Az itt található postaút nagyon rossz állapotban van. Hegyoldalon feküdt. A térképszelvény oldalán nem szerepel a neve, úgy tűnik, a pusztákat csak a leírásban szerepeltették. Nagy Peterdtől délnyugati irányban haladó út köti össze Botyka faluval, amely a térképen rendezett szalagtelkes településként helyezkedik el. S ebben a körben találjuk Beczefát is. Mindkét falu Esterházy-birtok volt 1784-ben, az első népszámlálás idején. Botykán 66 házat és 452 lakost jegyeztek fel, Beczefán pedig 48 házat és 299 lakost. A Korabinszky lexikonban mindkettőnek megtaláljuk a nevét, a pécsi járásban feküdtek, és Bottykán volt egy református templom. Mindkettő magyarok által lakott református falu volt, de Bottykán izraeliták is laktak. Botyka „filiájaként" tüntette fel a leírás anyagából összeállított táblázat Kispeterdet és Becefát. 50 Botyka: a leírásban 2. szám alatt és a térképszelvényen is Bolyka névformában szerepel. N. Pétertől 1/2, K. Peterdtől 1/4, Szigetvártól 1 1/4, Beczefától félórányira van. Szilárd anyagból készült épülete a templom és néhány ház. Egy kis patak és egy kis erdő található ott. Rétjeit kis mocsarak szelik át, szabdalják. A benne futó falusi utak és a földutak (ösvények) is jó állapotúak. Beczefa a leírásban 5. szám alatt: Mariahilftől 1/2, a mosgói csárdától 1/4, Zsibóttól fél, Dama Cossitól ugyancsak fél óra távolságban volt. Szilárd építmény nem volt benne. A falutól nem messze magas törzsű fákból álló sűrű erdő volt. Néhány száraz rét volt a határában. Minden útja jó, a postaút közvetlenül mellette haladt el. Nagy Péterdről északi irányban is vezet egy út, amely Nagy Ágh községet érinti, amelynek neve mellett Nagy Vágy is szerepel. A népszámlálás anyagában Nagy Váty néven találjuk. (A 19. század eleji térképen N. Váty néven jelölték.) Ez a település Esterházy-birtok volt az első népszámlálás idején. Ekkor ezt a falut 84 házzal és 554 lakossal jegyezték fel. 49 Korabinszky i. m. 534-536. o. - T. Papp i. m. 27. o. (Mindkettő a szentlőrinci járáshoz tartozott.) 50 Korabinszky i. m. 71, 39. o. - T. Papp i. m. 26. o.
