T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Görde a már idézett 19. század eleji atlasz megyetérképén Gerde névformában szerepel. A népszámlálás anyagában is Gerde, Batthány Tivadar gróf birtoka, 38 házzal és 276 lakossal. Tőle északra, de - a térkép szerint - szinte vele összeolvadva feküdt Rugásd, amely ugyancsak Batthyány Tivadar gróf birtoka volt, s ahol 23 házat és 177 lakost jegyeztek fel. A tőlük keletre fekvő Varjas falu földesura a Pécsi Káptalan volt. 19 házat és 139 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszky munkájában Gerdi néven találjuk a pécsi járásban ezt a fent említett falut, Rugoschdról azt is feljegyzi, hogy magyar falu, míg Warjasch ugyancsak magyar falu, mindkettő a pécsi járásban fekszik - írja a lexikon. A Descriptio anyagában Gerde, Rugásd és Varjas a szentlőrinci járásban található. Mindegyik magyarok és katolikusok lakta falu, mindhárom Szabadszentkirály filiája. 37 A hadmérnöki leírásban Gerde a 8., Rúgasd a 7., Vargyas vagy Wardiosch a 9. szám alatt található. A Görde neve alatt négy helységtől való távolságát tüntették fel. Görde Rugasddal összeépült (stossen) és Vargyastól 1/4, Nemes Szabad Szt. Királytól 3/4, Sz. Gáltól 1 1/4, Sz. Ivántól 11/2 órányi távolságban feküdt. Egy szilárd anyagból épült hombár (Schüttkasten) és egy tisztviselő lakás (Beamter Wohnung) volt a területén. A vizek után érdeklődő 3. pont a Rugásdnál mondottakra utal vissza, majd hozzáteszi: a patak fölött gyalogösvény (Fußsteigen) vezet Vargyasra. A falu alatt kis távolságnyira összeomlik ez a patak a Keresd patakkal, s ez kicsit lágy, mocsaras talajú rész. Csaka patak alatti rétek mocsarasak - teszi hozzá az 5. pontban -, a többi rész száraz. Az utak jók. Rúgasd: Nemes Szabadtól (ez Szabad Szt. Király „rövidített" neve) 3/4, Tartsától 1 1/2, Sz. Ivántól másfél, Sz. Gáltól 11/4, Sz. Lőrinctől 1 3/4 órányi távolságra van. Szilárd építménye nem volt. A falu mellett egy kis patak folyik, amelyen fent egy fahíd vezet át, ezenkívül másutt nem lehet átkelni ezen a patakon. A rétjei jók, csak a pataknál mocsarasak. Az utak jók - hangzik a jelentés. Vargyas: vagy Wardiosch (a 19. század elején készült térképen: Varjas) Bagotától fél, Velintől negyed, Nemes Szabad (hiányzik a Király szó) fél, Tartsától 1 1/4, Rugasdtól 1/4, Gördétől 1/4 órányira van. A falucska mellett van egy kis vizecske, amely Gördénél a patakba ömlik és amelyen fahíd áll. A rét csak a kis erdőség (nyíres?) alatt mocsaras valamennyire. 38 Az utak többnyire jók. Innen észak felé vezető út mellett feküdt Nemes Szabad Szent Király, a szelvény északkeleti oldalán. Ez a név ebben a névformában nem szerepel a népszámlálás anyagában. Szabad Szent Király néven mezővárosi rangban jegyezték fel, és közbirtokosok tulajdonában volt. A népszámlálás alkalmával 101 házban 623 lakost írtak össze benne. A szelvényen Szent Királytól nyugati irányban és elég távol feküdt Szmt Gál, amelytől délre találjuk Szent Iván nevét és jelölését. Vályi munkájában Szabad Szent Király nemes mezővárosként került feljegyzésre Baranya megyében, amelynek lakosai „többnyire nemesek", katolikus vallásúak és szabadok. 31 Szent Gál község ekkor Batthyány Tivadar gróf birtoka volt, ahol 64 házban 480 lakost je37 Korabinszky i. m. 198, 611, 809. o. - T. Papp i. m. 27. o. 38 Itt meg kell jegyeznem, hogy a rét melletti mocsaras résznél olvashatatlan volt a szó. Eperjessy Kálmán nyíresnek fordította, én az erdő szót valószínűsítem. Az.t sem tartom azonban elképzelhetetlennek, hogy a Walke = ványoló, kalló szó rejlik az olvashatatlan szó mögött. Érdemesnek tűnik ezt az eredeti szövegben, Bécsben megvizsgálni, mert igen érdekes adat lenne az, hogy már akkor ezen a területen kalló működött volna. 39 Vályi i. m. 3. köt. 375. o.
