T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

nevét) patak, amelyen egy híd vezet át. Kisebb erdőfoltok vannak ott, magas törzsű fákkal. A falu kezdeténél, a pataknál mocsaras rétek vannak, majd egy gyalogösvény vezet a patakon át és a falu alatt egy híd áll rajta. Az útjai többnyire jók, erős zivatar esetén bedőlnek, akkor nem lehet továbbhaladni. Egészen a síkságon fekszik. Mecske a 29. szelvény 12. száma alatt található. Négy helységtől való távolságát rögzítették: A majorságtól 1, Ranodfától (ami nyilván Rónádfa) 1/2, Sz. Gálitól (helyesen Szentgáltól) 2, Gördétől 2 órányira feküdt. A szilárd épületek között egy fából épült evangélikus templom szerepel. Magas törzsű fákkal teli erdők veszik körül, amelyben szántóföldek és rétek is találhatók. A rétek többnyire szárazak. Az utak általában jók, az erdőn keresztül is vezetnek utak. Síkságon fekszik. A 19. század elején a térképen Magyar Mecske néven találjuk. A szelvénynek ez a déli része nagy erdőségekkel borított terület. Ezeken egy-egy út halad át. Két út keresztezésénél találunk egy „m. h. "jelzést, ami majort jelentett. Innen vezet egy út a szelvény közepén fekvő magányos Sumony faluba, amely ekkor a Pécsi Káptalan birtoka volt. 39 házat és 295 lakost írtak össze a területén. Korabinszky lexikonában Schomon magyar falu a siklósi járásban. A Descriptióban a szentlőrinci járásban fekszik, magyar és katolikus falu, Szentdienes filiája.

35 A19. század eleji térképen Somon néven találjuk. A térképszelvényhez készült leírásban Sumony a 29 szelvény 18. száma alatt fekszik, s csak egy bejegyzés van neve mellett: Rónádfától 11/4 órányira feküdt. Egyéb adatai a mellette fekvő helységekével, így a 19. szám alatt szereplő Majorság adataival is megegyeznek. Ez a majorság Sumonytól 3/4, Metskétől és Rónádfától pedig l-l órányira volt. Egy magas törzsű fákkal teli erdeiben feküdt. A rétek szárazak. Az utakra és a fekvésére vonatkozó adatok a környezetében fekvő településekével megegyeznek, lényegében a Katádfánál leírtakat dettózza. Sumonnyal közel egyvonalban, de keleti irányban helyezkedik el a Mecskével úttal összekötött Ronádfa és Hernádfa. Rónádfa Esterházy herceg birtoka volt, 32 házzal és 264 lakossal. A tőle keletre fekvő Hernádfa földesura Batthyány Tivadar gróf volt, s mindössze 12 házat és 106 lakost tüntettek fel a területén. Rónádfán és Hernádfán átutazva csak egy út választja el a kettőt egymástól, a térkép tanúsága szerint. Korabinszky szótárából hiányzik Rónádfa. Hernádfát a pécsi járásban tünteti fel. A Descriptióban mindkettő a szentlőrinci járásban feküdt s mindkettőben magyar és református lakosok éltek. Mindkettő Mecske filiája volt.

36 A hadmérnök leírásában a 10. szám alatt szerepel Rónádfa és Hernátfa (sic!) összevontan, melyek egymásra dőlnek (stossen), ami - Eperjessy Kálmán fordítása s/.erint - már az egymásba olvadást jelentette. A térképszelvény szerint is igen közel vannak egymáshoz. A két falu távolságát 5 falutól közli. Sumonytól 1 1/4, Büdösfától 2 1/4, Szt. Dyenestől 1 1/2, Szt. Ivántól 11/4, Gördétől 1 3/4 óra választja el e falvakat. Két kicsi, rosszul megépített falunak írja a jelentés, a szilárd építményeket kérdő rovatban. Hernádfától jobbra van egy erdő, amely magas törzsű szálerdő, s Ró nád fától balra, mintegy 1000 lépés távolságra találunk egy ugyancsak magas törzsű fákból álló erdőt. A rétek állandóan szárazak. Az utak általában jók, több út vezet az erdőn át. Mindkét falu sík területen fekszik. Az utóbbi falutól északkeleti irányban tartó út mentén három falut jelölnek a térképen, meglehetősen közel egymáshoz: Gördét, Rugásdot (melyet itt Rugosd névformában rajzoltak fel) és Varjast vagy Vargyast. 35 Korabinszky i. m. 686. o. - T. Papp i. m. 27. o. 36 Korabinszky i. m. 231. o. - T. Papp i. m. 27. o.