T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

jegyeztek fel, Sámodon 25 házban 224 lakos élt, Vajszlón pedig 105 házban 779 volt a népesség száma. Hidvég Korabinszky lexikonában Hidweg helyesírással a siklósi járásban szerepel, református templomot jelöltek a faluban. A Descriptio szerint magyar falu, ahol a reformátusoknak volt temploma, de nem jegyeztek fel itt hozzá tartozó leányegyházat. Katolikus lakosai Vajszlóhoz tartoztak egyházilag.

19 A térképen nyugat-keleti irányban nyúlt el ez a falu, párhuzamos utcasorával. A hadmérnök Hidvég falut a szelvény 16. száma alatt jegyezte fel, s hat falutól való távolságát tüntette fel leírásának anyagában. Kémestől 2, Piskytől (sic!) 1 1/2, Sámodtól 1/2, Vaiszlótól 3/4, Nagy Csántól 2, Luzsoktól 13/4 óra távolságban feküdt ekkor. A vizek rovatában az erdőkben levő vizes árkokat említi, amelyek a falun kívül, a mocsáron át vezetnek, és az erdő alatt egy mocsaras részt képeznek, mely náddal benőtt terület. Erdeiről azt jegyzi fel, hogy magas törzsű fák vannak benne. A rétek és a mocsarak rovatban írtak szerint kevés rétje van a mocsarak között. Az utak rovatában a Siklósról Sellére vezető kereskedelmi útról tesz említést, mely ezen a településen vezet át. A környező hegyekkel kapcsolatosan feljegyzi, hogy a helység körül kis homokdombok vannak, előtte mocsaras rétek és nagy erdőségek fekszenek Vaiszló irányában nyitott környékkel. Szentmárton felé kis szántóföldek (Felden) találhatók nagy sötét erdőkkel és mocsarakkal körülzártan. Hidvégtől északkeleti irányban találjuk Sámodot, mely a térképen észak-déli irányban húzódó néhány szórt házból áll. Sámod nevét Korabinszky Schamod-nak írta és magyar falunak jelzi a siklósi járásban. A Descriptio szerint is magyar falu. A katolikus lakosai Vajszlóhoz tartoztak. Sámod református „filiája" viszont Aderjás volt.

20 A hadmérnök leírásában Hidvéget követi a 17. sz. alatt Sámod. 3 helységtől tünteti fel távolságát: egy kocsmától, Aderjástól és Hidvégtől, s mindháromnál fél órányi távolságot jelöl. A kitöltésre váró rovatok közül csak az erdőkkel kapcsolatosan jegyzi meg, hogy magas törzsű fákkal teli sűrű erdők vannak határában, amelyeket mocsarak szelnek át. A rétek rovatában Hidvégre utal vissza, annak adatait dettózza le, vagyis a mocsarak között van kevés rétje. Az utolsó rovatban szerepel, hogy a falu egy kis magaslaton fekszik a kereskedelmi út irányában. Az ettől a falutól nyugatra fekvő Vajszló egy észak-déli és egy délkeleti irányban húzódó utcasorral található a térképszelvényen. Vajszló Korabinszkynél Waiszló névformában magyar falu a siklósi járásban, katolikus és református templommal. A Descriptióban közöltek szerint 21 filiát jegyeztek fel neve mellett, vagyis 21 falu katolikus hívei tartoztak ide.

21 A hadmérnök a 18. sz. alatt jegyezte fel Vajszlót, és két falutól való távolságát közli: Páprád (melyet Báprádnak írt) 1 1/4, Nagy Csán 1 óra távolságban feküdt tőle. A szilárd épületek rovatában egy templom plébániával, egy uradalmi ház és egy megye háza (Comitats Haus) szerepel. A további adatokat ledettózta, vagyis vizei, rétjei az előbbi falvakéhoz hasonlóak. Eltérést az utak rovatában jelez, amikor megjegyzi, hogy ez a falu a Siklósról Sellére vezető út mellett fekszik. A környezetét jelölő rovatban pedig feltüntette, hogy kis homokdombon fekszik, ritkás erdő és mocsár veszi körül. Vajszló három útnak a keresztezésében feküdt, ami központi piaci helyet is biztosított számára. Az északkeleti irányba vezető út Pápráddal kötötte össze, amelynek nevét a hadmérnökök Bábrádnak jegyezték fel a térképen. Ez is kamarai birtok volt, ahol két út is ke19 Korabinszky i. m. 239. o. - T. Papp i. m. 28. o. 20 Korabinszky i. m. 252. o. - T. Papp i. m. 29. o. 21 Korabinszky i. m. 804. o. - T. Papp i. m. 30. o.