T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
Következtetések
Következtetések Az előbbi áttekintéséből a térképszelvények alapján kirajzolódik előttünk egy elvadult, de már a vizek rendezésének első pozitív jeleit is felmutatni képes vidék. A két nagy folyó: a Duna és a Dráva ölelésében fekvő Baranya megyei települések között találunk egy szabad királyi várost: Pécset - az egyetlent Déldunántúl területén - és nyolc mezővárost: Bolyt, Dárdát, Mohácsot, Pécsváradot, Ráczkozárt, Szabadszentkirályt, Siklóst és Dunaszekcsőt. Ezeken kívül több falut, s néhány olyan prédiumot, pusztát jegyeztek fel ekkor, illetve tüntettek fel a térképszelvényeken, amelyek már a továbbfejlődés előremutató jeleit mutatják. A térkép és a hozzáfűzött írásbeli beszámoló mellett a további korabeli adatok lehetőséget adnak arra, hogy a területen a birtokviszonyokat, illetve a tulajdonviszonyokat, továbbá a lakosság nemzetiségi megoszlását, s az ezzel kapcsolatos összefüggéseket áttekinthessük és mindezekből a megfelelő következtetéseket levonhassuk. Az e munkában felvázolt adatokat a térképre vetítve előttünk áll Baranya megye birtokosok szerinti megoszlása, annak „szerkezete". Baranya megye nyugati felének túlnyomó többsége a Batthyány család tulajdonában volt, de nagyobb tömböket szakított szét ezekből az Esterházy család és az egyház tulajdona. Ez utóbbi többnyire a pécsi püspökség és a Pécsi Káptalan, továbbá a Pécsi Szeminárium birtoka volt, bár volt közöttük szerzetesi birtok is. Ez utóbbiak - a szerzetesrendek feloszlatásával - a Vallásalap tulajdonába kerültek át. A népszámlálás alkalmával feljegyzett 356 település közül 92 volt ekkor Batthyány-birtok, 85 egyházi tulajdon, 56 falu volt az Esterházy család hercegi és grófi ágának tulajdonában. 31 falu tartozott a Habsburg rokonságnak számító Krisztina főhercegnő, majd utódai birtoktestéhez, 38 falu volt kamarai birtok, 7 település volt több és 48 pedig tizenkét megnevezett közbirtokos család tulajdona. 179 Az állami rendelkezés alá tartozó Kamara-birtokok a megye déli, északi és - főként északkeleti részén helyezkedtek el, de több kamarai község volt Baranya megye délkeleti részén is. Ezek úgy kerültek állami kézbe, hogy egykori tulajdonosaik kihaltak vagy nem tudták igazolni birtokjogukat, illetve nem tudták megfizetni a birtokválságot. Ez magyarázza e birtokok szétszórtságát. A Duna-Dráva szöglet jelentős része Habsburg Krisztina főhercegnő birtoka volt, ami mellett ugyanott találjuk az ún. dárdai uradalom falvait, amelyek ekkor az Esterházy grófok kezén voltak. Jelentős birtokkal rendelkezett Baranya megye területén Czindery Rókus, elsősorban a megye nyugati felén, Somogy megye szomszédságában. A későbbiekben „köznemesi birtokos"-ként emlegetett 2-18 faluval rendelkező „kisebb" baranyai nemesi családok 179 Az összeadásban mutatkozó egy falu többletet (357) a népszámlálás anyagában összevontan szereplő Nagy- és Kisbicsérd okozza.
