T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

egy várral és egy görögkeleti templommal. A Peseteknek elírt Bezedek illyr lakosú baranyai járásbeli falu volt. Schárok ugyancsak, de itt egy görögkeleti templomot is feljegyeztek. Iwán kettő is volt Baranya megyében. A baranyai járásbeliről van itt szó, amelynek görög lakosai és görögkeleti temploma volt.

164 Az itt említett falvak mindegyike a Descriptio anyagában a baranyai, illetve baranyavári járáshoz tartozott. A könnyebbség kedvéért betűrendben haladva tekintsük át e községek ott lejegyzett fontosabb adatait. Bezedek német és illyr lakta falu volt, katolikus és görögkeleti vallású lakosokkal. A katolikusok Németmárokhoz tartoztak. Dályok faluban horvátok és illyrek éltek a katolikusok Izséphez, a görögkeletiek Kisfaludhoz tartoztak. Izsépnek - ezek szerint - volt plébániája. Horvát és illyr lakosai voltak, s a katolikus plébániának további három filiája volt. A görögkeletiek viszont Kisfaludhoz tartoztak. Iványi (Esterházy) falunak német és illyr lakóit jegyezték fel a Descriptióban, akik r. katolikusok és görögkeletiek voltak. A katolikusok Németmárok filiáját alkották, a görögkeleti parókia helyben volt. Kisfaludnak német, horvát és illyr lakosai voltak. A katolikusok az izsépi plébániához tartoztak, de a görögkeletieknek parókiájához négy filia is tartozott - Lipova faluban németek és illyrek laktak. A katolikusok Németmárok plébániájához tartoztak, a görögkeletiek parókiája helyben volt. Maiss (ezzel a névírással!) magyar, német horvát és illyr lakta település volt. Katolikus lakosai a nyárádi plébániához tartoztak. Rajtuk kívül görögkeletiek is éltek a faluban. Sarok faluban horvátok és illyrek éltek, a katolikusok Németmárokhoz tartoztak, a görögkeletieknek helyben volt parókiája. Töttösön magyar, horvát és illyr lakosokat jegyeztek fel, akik közül a katolikusok Bolyhoz tartoztak, görögkeleti parókia pedig helyben volt. Udvard nevét Ugyvar névformában találjuk a Descriptióban, katolikus német lakosai Izsép filiáját alkották.

165 A szelvényhez készült hivatalos leírás azt a módszert követi, hogy a táblázatba foglalt adatoknak a szelvény földrajzi adottságaira vonatkozó részét az első helységnél közli, s a többi falunál csak ezekre utal vissza. A következő sorrendben említi e szelvény településeit: 1. Dályok. Távolsága Kölkedtől 3, Mohácstól 3 3/4, Csataristiától (?) 2, Udvardtól 3/4 óra. Szilárd anyagból készült épülete egy, a mezőn szabadon álló kőből épült templom. Vize: a Duna 4-500 lépés széles, egyes helyeken még több. Mélysége 6,7,8, sőt 10 öl, egyes helyeken még mélyebb, nagy áradások idején elönti az egész vidéket. Erdei: magas törzsű, kevert fák fiatal, szélhordta magokból (Anflug) nőtt fákkal és sok bokorral, bozóttal (Gestrüpp) az egész területen. A rétek rovatában jegyzi fel, hogy az Udvarnál levő mocsár semmilyen időben sem járható. Iszipnél a rétek mocsarasak, a többi, a Dunától távolabb esők, szárazak. Az utak jók. A Majsnál levő magaslat dominál a vidék egy részén éppen úgy, mint a Pasaliczai (Pasaklicai) kocsmánál levő magaslat. A térképszelvényen a nyugat-keleti irányú út két oldalán helyezkednek el házai. 2. Isip vagy Issep (a 19. század eleji térképen: Izsép, ma Horvátország területén van). Maroktól (Hercegmárok) 1, Szent Pétertől fél, Dályoktól 11/4 óra távolságban van. Szilárd építmény nem volt a határában. A többi kérdéssel kapcsolatban itt is, és a további településeknél is a Dályoknál leírtakra utal vissza a leírást készítő katonatiszt. 3. Kis Falud. Isiptől 1 3/4, a határbeli kocsmától másfél, Dályoktól 2, Udvardtól másfél, Pasaklica (Busakliczának írja) kocsmától másfél óra távolságban van. Egy szilárd anyagból épült temploma van. 164 Korabinszky i. m. 395,106, 265,787, 774,382, 54, 266. o. 165 T. Papp i. m. 32-35. o.