T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Az e szelvényhez készült leírás a következő sorrendben vette sorra a településeket: 1. Lancsok: Mohácstól 1 1/4, Baartól 2 1/2, Liptód tói 2 1/4, Babartztól 1 1/2, Dobokától 2, Szabartól 3/4, Kis Nyaradtól másfél óra távolságban volt. A plébániaházat kőből építették, a templom magaslaton fekszik, dominál a nyugati és a keleti vidék felett. A víz rovatába bejegyzettek szerint a malompatak a legtöbb helyen 6 láb (Schuh) széles és 2 láb (Fuß) mély. 159 Lapos partjai vannak, amelyek sehol sem növekednek. Medre mocsaras, az állatok számára iható vize van, sohasem szárad ki, tavasszal és ősszel kiont (inundit). Nincs semmilyen szállítóeszköz (Führten), amellyel a lovasságot vagy a gyalogságot át lehetne szállítani. A hidak építettek (szilárd anyagúak) a Mohácsról Somberekre vivő úton és az eszéki országúton van 2, amelyek mindegyike nehéz löveget, ágyút (Geschütz) is elbír. A térképen Csotola Grund (helyesen: Csatalja) néven jelölt malompatakon 3 malom áll, amelynek egész évben van vize. Az erdőkkel kapcsolatban megjegyzi, hogy magas törzsű, többnyire tölggyel teli erdők. A Csotola rétek jók, de gyakran víz alá kerülnek (inundirt). A Somberek, Bár, Mohács, Sátoristye, Nyárád, Babarcz, Kis Nyárád, Szabar felé vezető utak nehéz ágyúkkal is utazhatok. Az innen Mohácsra, majd tovább Szaikra vivő utak ágyúkkal kényelmesen utazhatóak, és az innen Csclye (helyesen: a Csele patak) felé vezető út is ilyen. A Szabar felé vezető és a többi utak mindegyike, amelyek a község északi részén haladnak kifelé és a hegyhát mentében vezetnek végig, ágyúval szintén mindenkor járhatóak. Az itt levő hegyek uralják Sátoristyéig és Mohácsig az egész síkságot, és ezekről gyalogsággal mindegyik helység könnyen elérhető. A szőlőhegytől délre vívta meg II. Lajos király a mohácsi csatát, és a hegy lábánál még láthatóak a tábor ismertetőjelei. Babarcz és e helység között állt a tüzérség. A királyi tábor bal szárnya Mohács előtt védekezett, s az országúttal párhuzamosan helyezkedett el. 2. Mohács mezőváros (!), a hajdani Anamantia. Távolsága Kölkedtől másfél, Sátoristyétől 1 3/4, Nyaradtól 2, Lancsoktól 11/4, Cselyétől 1/4 órányira van. A helység két részre van osztva: a püspöki palota, a ferences kolostor, a plébánia templom és az uj vendégfogadó (Wirtshaus) szilárd építmény (gemauert). Az utóbbi csatlakozik az Újvárról jövő országúthoz. Ezek a szilárd épületek Mohács újonnan épült részében fekszenek. A sóraktár, a normáliskola, ahol egy kis török mecset romjai láthatóak még, a Szt. Mihály templom, a görög templom, a katolikus plébánia épülete, a Rókus-kápolna, amely az Új Mohácsról az Ó-Mohácsra vezető úton fekszik és a a mocsaras pataknál emelt kis töltés a palánkra (in der Plank) támaszkodik, szilárd anyagból épült. A többi ház égetetetlen téglából (ungebrannten Ziegeln) készült. A Duna a régi Mohács házainál folyik, és az új folyamon (Neue Strom), vagyis az új mederben nehéz, terhes hajók haladnak. Ez a folyóág Bátánál megosztja a régi Dunát, és egy mocsaras és erdős szigetet folyik körül, amely azelőtt lakott volt, mostanra azonban - a többszöri és nagy áradások miatt - nagyon „kényelmetlenné" vált, ezért azon csak néhány „Szállás" található, amelyet az állattartás kíván meg. A Duna régi ága a domborzat miatt nedvességéből veszít, s ugyanakkor az új Duna medre több vizzel egyre mélyebb és szélesebb lesz Az új Duna a legtöbb helyen 700 lépés széles, a mélysége 7, 8-tól 11 öl. A Csely (vagyis Csele) patak 4 láb széles és 1-2 láb mély, mocsaras. Agyagos és homokos medre van. Északkeleti irányban a Csely patak malmánál álló épített hídnál, szemben azzal egy 158 T. Papp i. m. 32-36. o. 159 Itt jegyzem meg, hogy - jelenlegi tudásunk szerint - a láb mértékét azonosan mérték, akár a Schuh, akár a Fuß szóval jelölték. (Vö. Bogdán i. m. 55. o.) - Eperjessy szövegében ölnek fordította a Schuht, de ez a szélesség (10 méter körül) egy patak esetében nehezen elképzelhető.
