T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
jeleztük - üres. A rétjei mocsarasak és elárasztottak. Az útjainak talaja kemény és útjai jók, ahogyan azt Rácz Görcsönynél jelezte. 12. Rácz Marok: Maráztól másfél, Körösztől (Geresdtől) és Laktól is 1 3/4, Himesházától 1 1/4, Görtsöntől 1 3/4 órányira van. A szilárd épületek rovatába az előzőekben lejegyzetteket dettózta le. A vizek rovatába 8 iható kutat jegyeztek fel. Az erdők rovata üres. A rétjei mocsarasak és elárasztottak. Az utak minden időben jók. 13. Liptód: Kis Nyaradtól 1, Maráztól 1 1/4, Szőllőtől 1 3/4, Kökestől (vagyis Kékesdtől) 2 1/4, Szt. Eörsébettől 2 1/4, Monyarodtól másfél, Vörsendtől 1 1/4 órányira van. A házak nyers téglából épültek. Négy iható kútja van. Az erdő zömmel bükk- (Weidbüchen) és tölgyfákból áll. A rétek mocsarasak. 14. Szabar Dobokától másfél, Himesházától ugyanannyi és Maroktól 11/4 óra távolságban van. Szilárd anyagból készült épülete nincs. 31 kutat jegyeztek fel benne, de nem mindegyikének vize iható, s nagy hőségben kiszárad. Az erdő tölgy- és bükkfákból áll. 156 A rétek mocsarasak és vízzel elöntötték. 15. Boar e szelvény utolsó helysége. Távolsága Szekcsőtől másfél, Somberektől 1 3/4, Mohácstól 2, Lancsuktól (amit Loncsoknak ír) 2 1/2 órányira van. A szilárd épületek rovatába feljegyzi, hogy ez a falu a Mohács-Szekcső postaúton fekszik. Vize a Duna folyó. Erdeje többnyire bükkfákból áll. Száraz legelői vannak. Útjainak száraz a talaja és azok jók. Itt ismét megjelenik az utolsó rovatban egy katonai szempontból fontos feljegyzés, amely szerint az itt végződő hegység mindegyik helységnél a gyalogság által megmászható. Ezen a szelvényen már érzékelhető a Duna közelsége. A leírást végző had mérnök különösen ügyel a vizek minőségének és az utak állapotának leírására. Az erdők egy része fiatalos, úgy tűnik, új telepítésekről van szó. Sok helyen névvel jelölik a malmokat, megőrizve ezzel az akkori tulajdonosok nevét. Figyelemre méltó a szilárd anyagból készült épületek viszonylag alacsony száma. Néha külön utalnak is arra, hogy pl. a kocsma vagy vendégfogadó fából épült. Ezzel véget ért a 32. szelvény leírása, amelynek még egy érdekességeként emelem ki azt, hogy a megjelölt kápolnák, a kálvária, és a romok nagy száma szerepel a szelvényen, így pl. a mai Palotabozsoktól délre egy Szt. Rókusról, Somberek és Rácz Görcsöny között Kápolna és Cálvária, Szűrtől északra „Szent László templom vagy szűri kápolna" szerepel a piktogram mellett - mint ahogyan azt a településeknél említettük is. De találunk a térképen Borospincét, Fehér timárságot feltüntető feliratokat is. A szelvény keleti oldalán, Bár közelében pedig a Duna kék szalagja is feltűnik. Most áttérhetünk a XII. oszlop 33. szelvényére, amelyben két mezőváros is található: a Duna melletti Mohács és az akkor is már jelentős Bolly oppidumok, német nevükön: Marktok. E szelvény északi pontján és oldalt is jelölték Szabar falut, amelyet a leírás az előző szekcióban tárgyalt. Tőle nyugatra, a szelvény északi részén találjuk Kis Nyárádot, amely akkor a Kamara birtokában volt. 61 házat és 422 lelket írtak össze benne. Tőle északra jelöltek egy kápolnát is. Ugyancsak a kamara birtokában volt az e falutól délre elterülő Babarcz, amelyet a szelvényen Baborcz névformában írtak, és ahol 107 házban 752 fő lakott 1784-ben és a tőle délnyugatra fekvő Szaik, ahol 74 házban 570-en éltek. E falvaktól keletre találjuk Lancsuk falut, amely ekkor a pécsi püspök birtoka volt. 215 házat és 1330 lakost jegyeztek fel benne a népszámlálók. Ugyancsak a pécsi püspök birtoka volt a szelvény keleti részén, a Duna mellett elterülő Mohács, amely a térképen Régi és 156 Itt megkell jegyeznem, hogy ezek nedvességet tűrő, akkor ismert fajok lehettek, melyeket akkor - ha jól sikerült elolvasnom: Zehreichen és Weidbuchennek jegyeztek fel s nyilván mocsári tölgyet és bükköt értettek alatta.
