Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Bevezető

Bevezető A cigánykérdés üggyé, megoldandó feladattá Magyarországon az 1950-es évek közepén vált. Az adatgyűjtést követő politikai döntéseket a gyakorlatban a helyi és a területi közigazgatási szervek, a községi, járási, városi és megyei tanácsok hajtották végre. Az 1950. augusztus 15-én megalakult Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, és a neki közvetlen alárendeltségben működő szakmai osztályok (szakigazgatási szervek) a cigánykérdés megoldásával 1959-től kezdődően meghatározott időszakokban visszatérően a tanácsrendszer fennállásának végéig, 1990 októberéig foglalkoztak. A megoldásra váró feladatok közül fontosabbak a letelepedés, a cigánytelepek megszüntetése, a lakásgondok megoldása, az egészségügyi és a szociális kérdések általában, a munkavállalás kérdése, a közbiztonság, az iskoláztatás voltak. A cigánykérdés megoldására vonatkozó intézkedési sorozatot a pécsi példa bemutatásával kívánjuk bemutatni. Kötetünkben elsősorban Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa testületi anyagait (előterjesztések munkatervek, beszámolók, jelentések, statisztikák és ezek nyomán keletkezett határozatok) illetőleg Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi és Szociális Osztálya, Építési és Közlekedési Osztálya, Igazgatási Osztálya, Művelődési Osztálya és Titkársága iratait mutatjuk be ábécé sorrendben. Időrendet a fejezeteken belül alkalmazunk. A testületi anyagok közül valamennyit, az osztályok irataiból, az irattípusok bemutatására, csak válogatást adunk. Nem jelennek meg a kötetben Pécs város I—

III. kerületeinek iratai, egyrészt azoknak a kötet lehetőségét meghaladó terjedelme miatt, másrészt azért, mert a kerületi iratok digitalizálva lettek, azok ilyen módon megismerhetők. A kötet szerkezetét az iratképzők: testületek, szakmai osztályok, illetve iratmegőrzők szerint határoztuk meg. Előfordul így, hogy a tanácsülésre történt előterjesztés a végrehajtó bizottság üléseinek anyagában, vagy az előterjesztő szakigazgatási szerv anyagában található. Az ilyen esetek száma azonban nem nagy, az iratjegyzékből ez a tény könnyen megállapítható. A forráskiadvány 1-58-ig terjedő számozott iratot tartalmaz. Amennyiben a bemutatott ügyhöz több irat is tartozik (pl. tanácsülési jegyzőkönyv, előterjesztés, kiegészítés), ebben az esetben a római számot betűjellel alátörtük. Minden egyes, sorszámmal ellátott forrás az alábbiak szerint található meg a kötetben: keletkezési idő, az iratképző által meghatározott iktatószám, illetve tárgykör. A tanács és a végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyvei esetében csak a cigánykérdéssel foglalkozó részt tesszük közzé, így [...] jelezve a kihagyásokat. A forrás hitelesítésére vonatkozó adatok után tüntettük fel a levéltári jelzeteket. Az iratokat eredeti írásmódban közöljük, azok ugyanis ilyen módon is értelmezhetők, annak ellenére, hogy bizonyos kifejezések már a tárgyalt időszak végére elavultak. A kötetben való eligazodást a függelékbe helyezett iratjegyzék, a város utca, telep és dűlőnév mutatója, valamint rövidítésjegyzék segítik. A topográfia a pécsi cigányság többsé-