Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

gyobb településeket kívánják felszámolni. A város szélén elszórtan kisebb telepek is van­nak. A határozati javaslat a felszámolást segítő munka javítását célozza, illetve kívánja előse­gíteni. Csorba Tivadar: Iskolapolitikai szempontból a legnagyobb problémát az okozza, hogy a 6-7 éves cigány gyermekek nem beszélnek magyarul, túlkorosként kerülnek az ált. iskola 1 osztályába és 13-14 éves korukig nagy részük csak a 3. osztályig jut el. A lányok ebben a korban férjhez mennek, ezért fel kell őket menteni a tankötelezettség alól. A fiúk 14-15 éves korban akkor is kimaradnak az iskolából, ha a 3-4. osztályt sem végezték el. Az 1. kerületben a Pécs-szabolcsi iskolában a gyermekek 40%-a cigány. Külön problé­mát okoz a túlkoros gyermekeknek a rendeskorú gyermekekre gyakorolt negatív hatása. A Pécs-szabolcsi iskolában mód lenne kisebb átalakítással a túlkoros gyermekek kieme­lésére. A cigányok köréből óvodaigény nem merül fel. Próbáltak előkészítőt szervezni az isko­laköteles korú gyermekek részére, hogy bizonyos ismereteket elsajátíthassanak. Az állami nevelőotthonba került gyermekekkel ilyen problémák nincsenek, régi életfor­májukat nem folytatják. Büntetéssel sajnos nem sok eredmény érhető el a szülők között a gyermekek iskolába ke­rülésével, mert ha nincs keresetük, a büntetést sem tudják megfizetni. Csak a meggyőzés eszköze marad. A gyermekek beilleszkedése általában könnyen megtörténik, 1-2 osztályt el is végeznek. Dr. Farkas Elemér: A szellemi fogyatékosság gyakoriságát leginkább az életmóddal lehet magyarázni. A rossz lakás, a rovarok, a tisztátalansággal együttjáró fertőző betegsé­gek, a nem megfelelő táplálkozás stb. Komoly szerepet játszik az alkohol is. Sajnos a fertő­ző betegségek megelőzéséhez szükséges védőoltást sem tudják elvégezni a körzeti orvosok. Hozzászólások: Dr. Szotáczki Mihály: A kollektív jelentést reálisnak tartja, objektíven tájékoztat. Hiány­érzete a munkaügyi osztály körlevelének eredményéről való tájékoztatás elmaradása miatt van. A cigány lakosság beilleszkedése a dolgozók társadalmába elsősorban életmód kérdése, itt kell kezdeni a változtatást. A munkahelyi kötődés, az önálló otthon változást hozna. En­nek alapja a stabil munkavállalás, amelyhez viszont iskolai végzettség kell. Első feladatként tehát az iskolai feltételeket kell biztosítani. Tudomása szerint Baranya megyében 6 évvel ezelőtt volt felmérés a cigány lakosság helyzetével kapcsolatban A vizsgálat megállapításait az intézkedések során fel lehet hasz­nálni. Egészségügyi problémáikkal kapcsolatban Tényi Jenő végzett értékes és hasznosítha­tó vizsgálatot. Szoyka Pál: Egyetért a határozati javaslattal, sokoldalú támogatással lehet a problémát megoldani, és nem rövid idő alatt. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, de csak olyan dolgokba szabad erőt fektetni, ahol jelentős előrelépés várható. A kérdés tulajdonképpen generációs kérdés. Ezért minden erőt az iskoláztatás megoldá­sához kell biztosítani. El kell érni, hogy a cigány gyermekek elégedetlenek legyenek az ott­honi körülményeikkel és többet akarjanak. Lényeges a családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítás fokozása is. Ha számuk állandó­an növekszik, nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom