Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

családnak telket juttatott. Szórványosan az üzemek is biztosítottak egy-egy cigány családnak lakást. Nagyon kevés viszont az olyan cigány, aki OTP kölcsönhöz jutott és még kevesebb az olyan, aki a lakáshivatalon keretül jutott lakáshoz. Mivel a cigánykérdés megoldásának legfőbb elve és legnagyobb gyakorlata a tömegek felszívó ereje, ezen elv érvényesülését a lakáshelyzet megoldásánál kell mindenáron biztosítani úgy, hogy a cigányok a többi lakossal szemben ne élvezzenek jogtalan előnyöket. A helyzet javítására több lehetőség kínálkozik: 1. A vállalatoknál és üzemeknél dolgozó cigányokat az üzemnél működő lakáselosztó bizottságok a többiekkel egyenlő arányban juttassák lakáshoz. 2. A lakást építeni szándékozó cigányok részére a kerületek juttassanak a város különböző részein telkeket és a kerületi szoc. pol. előadók nyújtsanak segítséget a cigányoknak az OTP kölcsönök igénylésére. 3. A város igazgatási osztálya a főbérleti lakások juttatásánál érvényesítse az egyenlő elbánás és szükségszerűség elvét. Ezen elvek betartása mellett jelentős számban telepíthetők át cigányok a putrikból. 4. A városban több helyütt kerülnek lebontásra épületek, a bontási agyag juttatásánál a cigányokat figyelembe kell venni. III. Egészségügyi gondozás: A cigány lakosság egészségügyi helyzetének megjavításával eddig a szociálpolitikai egészségügyi állandó bizottságok, különösen a cigány albizottság és a szociálpolitikai csoportok foglalkoztak. Az orvosok, szoc. pol. előadók, az áb. tagjai cigánytelepeken és szállásokon, valamint a cigányokat foglalkoztató vállalatok munkahelyein igyekeztek az egészségügyi követelményeket biztosítani. A jövőben ezt a munkát szervezettebben, elsősorban az egészségügyi felvilágosítás eszközeivel kell irányítani, illetve végezni. Ezen munkában a társadalmi szervezetek közreműködését (Vöröskereszt, Nőtanács) igénybe kell venni. Az illetékes közegészségügyi és körzeti orvosokat fokozottabb mértékben kell bevonni a felvilágosító munkába és a cigánytelepek ellenőrzésébe. A felvilágosító munkát elsősorban a cigány nők körében kell fokozni, ahol leginkább lényeges a tisztaság és a rend iránti érzéket kinevelni, mivel a következő nemzedék szemlélete ilyen téren főleg az anyáktól függ. Az üzemorvosokon keresztül a cigány lakosság üzemeken belüli helyzetét kell kedvezőbbé tenni. A többi dolgozó megfelelő felvilágosításának, a munkaügyi osztályok cigányoktól való óvakodásának megváltoztatását az üzem-egészségügyi szolgálat feladatává kell tenni. Ezen munkához szükséges irányelvekkel az üzemegészségügyi szolgálat orvosait és egyéb dolgozóit az egészségügyi osztály lássa el. IV. Általános felvilágosító munka: Mindenki által ismert tény, hogy a közvélemény nagyfokú idegenkedéssel viseltetik a cigány lakosság irányában. Ezt a helyzetet megszüntetni máról holnapra nem lehet, csak kitartó, rendszeres felvilágosító munka révén. Ebből a munkából ki kell vennie részét a sajtónak, rádiónak, TIT-nek, de minden tömegszervezetnek és felvilágosult állampolgárnak is. A város lakosságának meg kell ismernie a Politikai Bizottság 1961. június 20-i határozatát és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesének 1-72/1961. számú rendeletét.