Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)
Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei
A cigány gyermekek iskoláztatása elég rossznak mondható, mintegy 50 %-uk jár csak iskolába. Ez nem utolsó sorban azért is van, mivel településeik távol vannak az iskoláktól. Az a megállapítás az ellenőrzések során, hogy a cigány férfiak gyorsabban beilleszkednek a mai társadalmi rendbe, mint az asszonyok, akik nem dolgoznak és inkább a régi életmódot folytatják. Az elmaradottságuk felszámolása érdekében előadásokat tartanak részükre. Ez olyan eredményre vezetett már, hogy vannak igényeik nekik is, érdeklődnek a mosógép, villany, rádió iránt. Igényük a lakásviszonyuk megoldása is. Helyes lenne ezen a téren úgy segíteni rajtuk, hogy azok részére, akik rendszeresen és huzamosabb időn keresztül már dolgoznak OTP kölcsönt folyósítsanak részükre, amelyből a maguk kis házát megépíthetnék. Tapasztalat van arra is, hogy igyekeznek szervezetten élni, amit az országos központ is elő akar mozdítani. A koldusok általában vidékről járnak be a piaci és vásári napokon. Ekkor rendszerint nagy jövedelemre tesznek szert, napi 200-300 Ft-ot is kapnak, amit nagyrészt italra fordítanak. Van olyan koldus is, aki az ország másik részéről bérletjeggyel utazik rendszeresen Pécsre. Amikor megvizsgálják ezek anyagi helyzetét, általában kiderül, hogy nem szorul szociális segélyre. Van köztük, aki komoly ház- és földingatlannal rendelkezik. Egyébként a vidéki koldusok visszautazási költségét a szociálpolitikai csoport biztosítani tudja, amit nem pénz formájában adnak át részükre, hanem vasúti jegyet kapnak. Még így is komoly rendőri felügyeletre van szükség, hogy a vonatra felszálljanak. A városban kevesebb a koldusok száma. Egyes esetekben a szociális otthonból kijönnek a gondozottak és koldulnak, bár erre rászorulva nincsenek, mert olyan ellátást kapnak, ha nem italra fordítják a kapott pénzt. E körülmény oka, hogy a Tüzér utcai szociális otthon szétszórt településből áll és kerítése nincsen, éjszaka pedig az ügyeletes beosztott nem tudja a szökést megakadályozni. Természetesen egyre csökken ezeknek a renitens gondozottaknak a száma, ha mégis előfordulnak ilyen esetek, akkor a törvény által biztosított rendszabállyal élnek velük szemben. A kimenő megvonása a Tüzér utcai otthonban problémát jelent, éppen a kerítés hiánya miatt. Indokolt volna ezeket valamelyik megyei otthonban elhelyezni, de ehhez a megyei tanács egyelőre nem járul hozzá. A szociálpolitikai aktívahálózat a tömegszervezetek által ajánlott személyekből kerül ki, akik már huzamosabb idő óta végeztek hasonló munkát. Volt apáca közöttük nincsen. A papság is foglalkozik szociális feladatokkal anélkül, hogy ezzel őket bármely szerv megbízta volna. Van több olyan gondozott, aki az állami juttatáson kívül a papságtól is élvez segélyt. Az egyik plébánia részéről pedig kezdeményezés indult, hogy az egyik megürült villában, amelyet a tulajdonos az egyházközségre hagyott, szociális otthont létesítsenek. Ezzel kapcsolatban azonban nem jött létre megegyezés. A sorozásokon a szociális bizottság valamely tagja részt vesz, rendszerint a kerületi szociális előadó. Minden alkalommal a felmerült problémák megoldására határozottan törekszenek. Végül utal arra, hogy az egészségügyi minisztérium rendelkezése értelmében ez év október 1 -tői az egészségügyi intézményeknél fiatalkorúakat is kell alkalmazni. Ezek a szociális otthonban nem gondozói szerepet töltenek be, hanem egyéb feladatot látnak el. Hozzászólások: Kabar Ferenc elvtárs: Örömét fejezi ki, hogy a végrehajtó bizottság a szociálpolitikai munka végzését megtárgyalja. Feltétlenül szükséges, hogy a végrehajtó bizottság e téren is kellően tájékozódva legyen. Ezután felveti, hogy a soron következő tanácsülésen beszámol majd a szociálpolitikai állandó bizottság munkájáról. Itt a beszámoló keretében a tanácsta-