Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa üléseinek jegyzőkönyvei

család visszaél a biztosított kedvezményekkel. Gyakran fordul elő, hogy a juttatott lakást elcserélik, vagy eladják és visszaköltöznek a még telepeken élő rokonokhoz. Jelentős számban fordulnak elő önkényes beköltözések is. Ezekből adódóan a lakásügyi hatóság növekvő számban alkalmaz kényszerintézkedéseket. A városkörnyéki községekben élő cigány lakosság helyzete ebből a szempontból is kedvező. Lakásgondjaikat a legtöbb községben önerőből oldják meg. Tapasztalható, hogy megnőtt az építési igény. 5. A cigány lakosság egészségügyi helyzete A cigány lakosság hatékony egészségügyi gondozása jelentős erőfeszítést igényel az egészségügyi szolgálattól. Jelenleg 309 főt tartanak nyilván gondozottként. Színvonalas a megelőző munka. A védőnői szolgálat ezen a téren fontos szerepet tölt be. Felméri az óvodában nem járó 5 éves kort elért cigány gyerekeket és az adatokat a művelődésügyi osztály rendelkezésére bocsátja. Felkutatja a veszélyeztetett családokat és megfelelően informálja erről a gyámhatóságot. Nem elhanyagolható a Nővédelmi Tanácsadó szerepe sem, ahol a tudatos családtervezésben igyekeznek segítséget nyújtani. Az egészségügyi szolgálat fokozott figyelmet fordít a terhességek megelőzésére és indokolt esetben javasolják a megszüntetést. Fokozott erőfeszítést igényel a meglévő cigánytelepek és kolóniák egészségügyi ellenőrzése, szociálpolitikai ellátása, a jelentős számú alkoholista kezelése. Általános tapasztalat, hogy a telepek és kolóniák környezete egészség-károsító hatású. Jellemző hozzáállás, hogy a szociális otthoni elhelyezésre szoruló cigányok elzárkóznak ettől a lehetőségtől. Szinte megoldatlan a házi szociális gondozás ezen területekre történő kiterjesztése is. Az anya- és csecsemővédelem terén veszélyeztetett családok száma magas. Ezen a területen a többihez hasonlóan eredmények ott jelentkeznek, ahol a családok általános életkörülményei is változnak. 6. A cigány lakosság oktatási, közművelődési helyzete A társadalmi beilleszkedés eddiginél gyorsabb ütemét a cigány lakosság iskoláztatása segítheti elő elsődlegesen. Az iskolai oktatás ugyanakkor a bölcsődei, óvodai, képzésre épülve lehet ma már igazán hatékony. A város óvodáiban 176 cigány gyermek nyert jelenleg elhelyezést. Többségük rendszeresen él ezzel a lehetőséggel. Az óvodai képzés hangsúlyozott figyelmet fordít az egyéni, differenciált foglalkozásra, a gyermekek iskolaérettségének, személyiség fejlődésének alakulására. Általános iskolába városunkban jelenleg 625 cigány tanuló jár. Magas körükben az indokolatlan mulasztások és a bukások száma. A mulasztások felszámolása terén egyre eredményesebb az együttműködés a tanácsi és társadalmi szervek, valamint a szülői munkaközösségek között. A tanulmányi eredmények javítása érdekében az iskolák szaktanárai differenciált foglalkozást folytatnak. A megfelelő tanulmányi segítség biztosított. Ehhez párosul a szülők körében végzett felvilágosító munka és a diák szociális lehetőségek fejlesztése. A napközit igénylő cigány tanulók elhelyezése megoldott. Jelenleg több mint 50 százalékuk él ezzel a lehetőséggel. A középiskolai intézmények közül a szakmunkásképzőbejár a cigánytanulók túlnyomó része. Beilleszkedésük kevesebb gondot jelent, mint az alsóbb oktatási intézményeknél. Nevelésük, oktatásuk megfelelően differenciált, színvonalas. A tehetséges rászoruló cigány fiatalok ösztöndíjban részesülnek. A közművelődési intézményekben végzett célzatos munka társadalompolitikai szempontbóljelentős. A Ságvári Művelődési Ház képzőművészeti köre, a József Attila Müvelő-