Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)
Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa üléseinek jegyzőkönyvei
összkomfortos lakások között. Egyes cigány családok igyekszenek folyamatos munkaviszonyt létesíteni, környezetüket tisztán tartják, a törvényes kereteken belül élnek. Szintén pozitív, hogy mélyebb érzelmi beállítottságúak, gyermekeiket szeretik, kiváló érzékük van a művészetekhez. Sajnos nagy részük makacsul éli kialakult életét, ragaszkodnak hagyományos életmódjukhoz. A kialakult kolóniákon maguk szabta morál uralkodik, az asszonyok nem vállalnak munkát, a férfiaknak is csak egy része. A tankötelezettség sem megfelelő, pl. Pipacs utcai kolónia iskolakötelesei közül szinte valamennyi túlkoros. Kevesen végzik el az általános iskolát. A cigányok segélyezése nem minden esetben indokolt, azok is követelik, akik jó anyagi körülmények közt élnek. Egyetért a telepek felszámolásával, a megfelelő elhelyezésükkel, azonban azzal nem, hogy nagyon sok családot a belvárosban helyeztek el. Magatartásuk fokozatos szankcionálásával becsületes életvitelre, az állampolgári fegyelem betartására kellene nevelni őket. Simonovics Ferenc: György-telepen 230 cigány család lakik. A tanítónak sok gondot okoz a tankötelezettségi törvény megszegése. A veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében sokkal hathatósabb intézkedések szükségesek. A terület közbiztonságára nagyobb figyelmet kellene fordítani. Dudók Ilona: Az 5-ös számú tanácskozási központ megvitatta az előterjesztést, amelyet őszintének, a megoldás lehetőségére koncentrálónak értékeltek. Javaslatként hangzott el, azokat segítsük, akik hajlandók a beilleszkedésre, becsületesen élnek, munkát vállalnak. Dolgozzanak! Pozitívan értékelték a lépcsőzetes lakáshoz juttatásukat, de elitélően szóltak arról, hogy a szanálásra kijelölt lakásokba be tudnak költözni. Javasolták az ilyen épületek azonnali lebontását, vagy legalább lakhatatlanná tételét. A Pipacs utcában kialakult helyzet egészségügyi szempontból is káros. Az illetékes szervek gyakoribb ellenőrzést tartsanak és szerezzenek érvényt a határozatnak. Pernecker Imre: Sok vád éri az LTB-t, pedig csak azok kapnak lakást, akik állandó munkahellyel rendelkeznek és ők is csak lépcsőzetesen. Differenciálni kell a cigányok között is, sokan dolgoznak közülük rendesen, életvitelük sem kifogásolható. A cigánytelepek felszámolására a tanács korábban három lakást biztosított, ez nagyon kevés. Egyetért azzal, hogy letelepítésüket keményebben kellene kezelni. Sopronban nincs cigány, mert a tanács letelepedésüket szigorúan vizsgálja, a belterületen nem engedélyezte. Szoyka Pál: A feladatok megoldásában sokkal jobban be kellene vonni az érintetteket is. A telepfelszámolással egyetért, de azzal nem, hogy a kolóniák felszámolására pénzt akarnak áldozni. Győrök József: Egyetért az előtte felszólalókkal és az előterjesztésben megfogalmazottakkal is. Differenciálni szükséges a dolgozó és nem dolgozó cigányok között. Tudomása szerint Meszes elcigányosodott, az ott élők körülményei rosszabbodtak. Meg kell akadályozni az új kolóniák kialakulását, az indokolatlan nyerészkedési célzatú lakáscserékhez. Erősíteni kell az állampolgári fegyelmet. Sokkal nagyobb szigor alkalmazása szükséges, különösen, ha az elkövető többszörösen büntetett előéletű. Bús Imre: Aki rendesen dolgozik nem fogja elcserélni a lakását anyagi előnyért. Egy miskolci példát említett, a felszámolt telepek helyén a tanács új épületeket építtetett, nem telepítette be őket erőszakkal a városba. Dr. Erdödi Gyula: Az előterjesztés reális, jól tükrözi a hatósági munkával kapcsolatos elvárásokat. A cigány lakosság társadalmi beilleszkedése fontos társadalompolitikai feladat. A nagyváros más beilleszkedési készséget igényel, mint a községi, mások a körülmények is. A telepek felszámolása, elhelyezésüknél a fokozatosság betartása első lépés az integráció