Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa üléseinek jegyzőkönyvei

összkomfortos lakások között. Egyes cigány családok igyekszenek folyamatos munkavi­szonyt létesíteni, környezetüket tisztán tartják, a törvényes kereteken belül élnek. Szintén pozitív, hogy mélyebb érzelmi beállítottságúak, gyermekeiket szeretik, kiváló érzékük van a művészetekhez. Sajnos nagy részük makacsul éli kialakult életét, ragaszkodnak hagyomá­nyos életmódjukhoz. A kialakult kolóniákon maguk szabta morál uralkodik, az asszonyok nem vállalnak munkát, a férfiaknak is csak egy része. A tankötelezettség sem megfelelő, pl. Pipacs utcai kolónia iskolakötelesei közül szinte valamennyi túlkoros. Kevesen végzik el az általános iskolát. A cigányok segélyezése nem minden esetben indokolt, azok is követelik, akik jó anyagi körülmények közt élnek. Egyetért a telepek felszámolásával, a megfelelő elhelyezésükkel, azonban azzal nem, hogy nagyon sok családot a belvárosban helyeztek el. Magatartásuk fokozatos szankcionálásával becsületes életvitelre, az állampolgári fegyelem betartására kellene nevelni őket. Simonovics Ferenc: György-telepen 230 cigány család lakik. A tanítónak sok gondot okoz a tankötelezettségi törvény megszegése. A veszélyeztetett gyermekek védelme érde­kében sokkal hathatósabb intézkedések szükségesek. A terület közbiztonságára nagyobb fi­gyelmet kellene fordítani. Dudók Ilona: Az 5-ös számú tanácskozási központ megvitatta az előterjesztést, amelyet őszintének, a megoldás lehetőségére koncentrálónak értékeltek. Javaslatként hangzott el, azokat segítsük, akik hajlandók a beilleszkedésre, becsületesen élnek, munkát vállalnak. Dolgozzanak! Pozitívan értékelték a lépcsőzetes lakáshoz juttatásukat, de elitélően szóltak arról, hogy a szanálásra kijelölt lakásokba be tudnak költözni. Javasolták az ilyen épületek azonnali lebontását, vagy legalább lakhatatlanná tételét. A Pipacs utcában kialakult helyzet egészségügyi szempontból is káros. Az illetékes szervek gyakoribb ellenőrzést tartsanak és szerezzenek érvényt a határozatnak. Pernecker Imre: Sok vád éri az LTB-t, pedig csak azok kapnak lakást, akik állandó mun­kahellyel rendelkeznek és ők is csak lépcsőzetesen. Differenciálni kell a cigányok között is, sokan dolgoznak közülük rendesen, életvitelük sem kifogásolható. A cigánytelepek felszá­molására a tanács korábban három lakást biztosított, ez nagyon kevés. Egyetért azzal, hogy letelepítésüket keményebben kellene kezelni. Sopronban nincs cigány, mert a tanács letele­pedésüket szigorúan vizsgálja, a belterületen nem engedélyezte. Szoyka Pál: A feladatok megoldásában sokkal jobban be kellene vonni az érintetteket is. A telepfelszámolással egyetért, de azzal nem, hogy a kolóniák felszámolására pénzt akar­nak áldozni. Győrök József: Egyetért az előtte felszólalókkal és az előterjesztésben megfogalmazot­takkal is. Differenciálni szükséges a dolgozó és nem dolgozó cigányok között. Tudomása szerint Meszes elcigányosodott, az ott élők körülményei rosszabbodtak. Meg kell akadá­lyozni az új kolóniák kialakulását, az indokolatlan nyerészkedési célzatú lakáscserékhez. Erősíteni kell az állampolgári fegyelmet. Sokkal nagyobb szigor alkalmazása szükséges, különösen, ha az elkövető többszörösen büntetett előéletű. Bús Imre: Aki rendesen dolgozik nem fogja elcserélni a lakását anyagi előnyért. Egy miskolci példát említett, a felszámolt telepek helyén a tanács új épületeket építtetett, nem te­lepítette be őket erőszakkal a városba. Dr. Erdödi Gyula: Az előterjesztés reális, jól tükrözi a hatósági munkával kapcsolatos el­várásokat. A cigány lakosság társadalmi beilleszkedése fontos társadalompolitikai feladat. A nagyváros más beilleszkedési készséget igényel, mint a községi, mások a körülmények is. A telepek felszámolása, elhelyezésüknél a fokozatosság betartása első lépés az integráció

Next

/
Oldalképek
Tartalom