Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

élveszületések száma igen kedvező, kezdik jobban igénybe venni az egészségügyi szakszolgálatot, nagyobb gondot fordítanak a környezet és a személyi tisztaságra. Néhol még bizalmatlanok, különösen a gyermekek az orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal szemben. Nem jelennek meg a kötelező szűrővizsgálatokon, nem veszik igénybe a biztosított tisztálkodási lehetőségeket. Csaknem eredménytelenek a családtervezésre, születés-szabályozásra vonatkozó törekvések. Minden erőfeszítés ellenére is több helyen nem kielégítő a telepek közegészségügyi állapota, emiatt sok a fertőző megbetegedés. Gyökeres változást csak a telepek felszámolása hozhat. Számos jó példa van arra, hogy átmeneti intézkedésekkel megyéink javítják a telepek közegészségügyi helyzetét, vízellátását. Bács-Kiskun megye a vízügyi beruházások 10%-át a cigánytelepek egészséges ivóvízellátásának biztosítására fordítja. A tanácsoknak súlyos gondot okoznak a cigányok megoldandó szociálpolitikai problémái. Nagy a segélyezettek száma, az ingyenes egészségügyi ellátás. Jelentős a bűncselekményekből eredő kártételek összege, 1965 óta több helyen aktivizálódtak a cigány bűnözök. Az utóbbi években nőtt a cigányok által elkövetett élet- és vagyon elleni súlyos támadások száma is. A nagyvárosok peremvidékein veszélyes bűnözőkből álló cigány családok telepedtek le, számuk egyes helyeken gyorsan nő. 1964-ben mintegy 4300, 1965-ben 5300 és 1966-ban 5500 cigány követett el bűncselekményt. A rendőri szervek által vádemelésre átadott bűnügyek száma 1964-ben kb. 3300, 1965-ben 3 700, 1966-ban pedig 4200 volt. A Belügyminisztérium a fentiek miatt erősítette és erőteljesebben koordinálta a rendőri szervek munkáját. Ennek eredményeként az elmúlt években felszámoltak több olyan bűnöző csoportot, melynek tevékenysége országrészekre (szomszédos országokra) is kiterjedt. A cigány állami gondozott fiatalok aránya 25-30%-os. A megyék általában igyekeznek az állami gondozott cigánygyermekeket nevelőotthonokban elhelyezni. Pl. a Baranya megyei csertői nevelőotthonban elhelyezett állami gondozott tanulók aránya csaknem 50 %-os. Szép és követendő példa az, hogy a mecseki Uránbánya egyik szocialista brigádja rendszeresen és eredményesen patronálja a csertői nevelőotthon gyermekeit, köztük a cigánygyermekeket is (üdültették őket). d) A művelődés területén a legfőbb probléma a cigánygyermekek beiskolázása, az általános iskola elvégeztetése, a szakmai képzettség biztosítása. A tanulók iskolába-járasát erőteljesen szorgalmazzák a tanácsok, a szülői munkaközösségek, társadalmi szervezetek, sok lelkes egészségügyi és pedagógus dolgozó. Különböző szociális juttatásokkal a cigány szülők szemléletének formálásával segítik a feladat megoldását. A fenti célkitűzések megvalósítását szolgálják a 112.598/1962., a 102.668/1962. és a 18.435/1967./III. sz. művelődésügyi miniszteri utasítások. Ezek lehetővé teszik az átmeneti jellegű külön osztályok és térítés nélküli napközis csoportok szervezését, a térítés-mentes óvodai csoportok, illetve az iskolás kor előtti féléves előkészítő tanfolyamok engedélyezését, illetve létrehozását. Az utasítások hatálybalépésekor a megyék sok helyen szerveztek cigány osztályokat, melyek száma a szükség szerint emelkedett. 1962-ben 70, 1963-ban 94 cigány osztály működött. (Ujabb összesítő adatokkal nem rendelkezünk.) Az ilyen osztályokban tanuló gyermekek tanulmányi eredményei jobbak, mert mód van a tananyag más ütemezésére, az otthoni tanulás hiányának figyelembe vételére. A többéves tapasztalatok bizonyítják, hogy