Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi és Szociális Osztályának iratai

kes anya, így a nők munkaviszonyban nem állanak, csak a család primitív háztartását látják el. A kollektív munkahelyi élet nevelő hatása nyomán a férfiak haladóbbak, az asszonyok pedig teljes elmaradottságban élnek. Az a tapasztalatunk, hogy úgy a Mecseki Szénbányák, mint az Erdőgazdaság jól és huzamos ideig dolgozó cigány munkavállalókkal szemben megkülönböztetést bérezés, vagy egyéb elbánás terén nem tett. Lakást azonban igen kis számú család részére biztosítottak. A II. és III. kerület cigány lakossága általában munkaviszonyon kívül áll, magán fuvarozással foglalkoznak. Több családnál merül fel erkölcsi probléma, közrend elleni vétség és iszákosság. A családoknak csak kis hányada él rendezett lakásviszonyok között. Legtöbben saját maguk építette földkunyhóban laknak, ahol még a legszükségesebb bútorzat sem található. Ágyneművel nem igen rendelkeznek, a nők nagy többségének ruházata a cigány népviselet, a gyermekek ruházata hiányos. Gondozásukhoz, tanulásukhoz szükséges előfeltételek nincsenek meg. Élelmezésük közepes tápértékü, de rendszertelenül étkeznek. A Pipacs utcában és az I. kerületben pár család megfelelő saját házingatlanban lakik. Több számban rádió, 1 pár családnál televízió található. A legjobban érintett I. kerületi tanács vb. a tömegszervezetek bevonásával propagandát fejtett ki körükben a munkavállalás, a takarékos életmódra szoktatás, tisztaság kérdésében. Sikerült pár családot rábírni arra, keresetük egy részét gyűjtsék össze házépítési akcióhoz és bútorvásárláshoz. Ebben a munkában az érintett választókerületek tanácstagjai is aktívan résztvettek. A kerületi szociálpolitikai szakigazgatási szervek igazgatási jogkörükben intézkedést tettek a települések lakói szociális helyzetének javítására. Indokolt esetben, igazolt teljes munkaképtelenség alapján rendszeres havi szociális segélyt folyósítanak idős, vagy beteg személyek számára. 1967. évben és jelenleg is a város területén 55 fő részesül rendszeres szociális segélyben, személyenként havi 200-300 Ft összegben. Rendszeres szociális segélyezésükre a kerületi tanácsok 1967. évben 160. 400 Ft-ot használtak fel. Az elmúlt évben rendkívüli szociális segélyt kapott 62 személy 24 050 Ft összegben. Ingyenes csecsemőkelengye utalványt 9 anya 3600 Ft értékben. 1967 évben hat, illetőleg ennél többgyermekes anya újabb szülés kapcsán 10 esetben részesült anyasági pénzjuttatásban személyenként 1000 Ft-on felüli összegben. Anyasági pénzjutalmazásra 10 600 Ft-ot használtunk fel. Az SZTK szolgáltatásaira nem jogosult csökkent munkaképességű és munkaképtelen személyek részére - gyógyításuk érdekében - 1967 évben 45 esetben adtak ki folyamatosan orvosi kezelésre és gyógyszerellátásra jogosító közgyógyellátási igazolványt kerületi tanácsaink. Ugyanebben az időszakban 39 cigány származású személy kórházi ápolási költségét bírálták el és mentesítést adtak 17 018 Ft kórházi számla megfizetése alól. A cigány lakosság köréből - bármilyen rossz körülmények között is élnek a kunyhókban - szociális otthoni felvételi kérelem nem fordult elö. Öreg hozzátartozóiktól nem válnak meg, azt haláláig ha igen rossz körülmények között is, de eltartják. Anya és gyermekvédelem

. Anya és gyermekvédelmi ellátottság a cigány lakosság körében jónak mondható. 1967 évben 64 cigány született, ebből 11 koraszülés, százalékban kifejezve 17,1%, a város 13,1%-val szemben. Cigány csecsemöhalálozási szám 7,7%, a város 4,3%-val arányítva magas, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a 7,7%-os haláleset 30 napon belül történt, akkor a gondozási munkát, mely főleg a megelőzést tűzi ki célul külön ki kell emelni. A magas koraszülés okának sok összetevője van, de itt elsősorban figyelembe kell venni