Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

együttes rendelet és a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 194/1977. számú határozatában előírtaknak. A felsorolt határozatok végrehajtása érdekében végzett tevékenységről az alábbiakat jelentjük a Végrehajtó Bizottságnak. II. A cigány lakosság helyzete A) Népesség életkörülmények A magyarországi cigányok létszámát 1971-ben 320. 000-re becsülték, 1976-ban számukat már 350. 000-re tették. így hazánk Európa legnépesebb cigány lakosságú országai közé tartozik. A cigányságon belül anyanyelvük alapján három nagyobb csoport különíthető el: A magyar (a cigányság 71 %), a cigány (21 %) és a román (8 %). 1970-ben az 1. 000 főre jutó élveszületések száma 32 volt, ez több mint kétszerese az országos átlagnak (15.) 1990-ben minimális, maximális becslés szerint 400- és 500. 000 közötti cigány lakossággal kell hazánkban számolni. Pécs megyei városban és városkörnyéki községekben élő cigány lakosság számát, összetételét az 1. számú melléklet tartalmazza. A kb. 5. 000 fős cigány lakosság fejlődésének alapvető problémája több területen jelentkező elmaradottságuk. Ez azonban-mint ahogy ezt az 196l-es párthatározat is megállapítja - nem valami faji sajátosság, hanem az évszázados elnyomás következménye. A cigány lakosság nem nemzetiség, sem közös területe, sem egységes kultúrája nincs, a felaprózódott népcsoport tagjai magyar, a román nyelvet, s a legkülönbözőbb cigány nyelvjárásokat beszélik. A cigányság lényeges része él a szociális körülményeknek nem, vagy csak minimálisan megfelelő körülmények között. Életszínvonaluk javítását alapvetően lakáskörülményeik megváltoztatásával lehet elérni. Pécs város és a városkörnyéki községek gondjai a településstruktúra miatt különböznek, de több hasonló probléma is jelentkezik. Igen nagy hátrányt jelent, hogy a telepeket és a nagyobb csoportok lakóhelyeit a városi infrastrukturális hálózat nem érinti, s a kereskedelmi, egészségügyi ellátásnak is a perifériáján terülnek el. A kunyhókban vagy attól színvonalában alig különböző építményekben nem biztosíthatóak a normális emberi élethez, a pihenéshez, a személyiség kibontakozásához, a művelődéshez elengedhetetlen feltételek. A cigányság lakóhelyei a városszerkezetben elfoglalt helyük alapján három kategóriába sorolhatók; 1. Pécs - külterületén kialakult telepek családok száma fő Vasas II. Buzaberki telep 6 30 Kisgyőr iskolatelep 35 200 Nagykozári út melletti tp. (üszögi tp.) 50 2. Belterületen belül kialakult kolóniák családok száma fö Vasas I. bányatelep 35 130 Felszabadulás u. mögötti terület 10 50 Szabó István utca környéke (Pécsszabolcs) 8 40