Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

ra figyelmeztető. Hosszabb távlatban ez a gond nagyon sok községet érint és az ezredfordulóra fantasztikus változásokat hoz magával. A 2. sz. melléklet a nemzetiségiek településkategóriák közötti megoszlását mutatja. A földrajzi elhatárolódás magába foglalja a megye kedvező és kedvezőtlen területeit, az elérhető életkörülményeket is jelzi. A megye falusi népességének 25%-a él 500 főn aluli településeken. Ugyanez a nemzetiségiek esetében 16%. Ezekben a településekben az ellátás a legproblematikusabb. A települési életkörülmények fontos jellemzője a lakásellátás mutatója és a lakásépítés üteme. A 67 községben az adatok szerint az átlagnál gyorsabb a lakásépítés üteme. Jelentős a beáramlás, a beköltözés ezekbe a községekbe és ennek hatása a nemzetiségi jelleg oldódása. Fontos a nemzetiségi településen élők településhez való kötődése, ennek jó mutatója az egy főre jutó társadalmi munka alakulása, amely a 67 községben a községi átlag másfélszeresét jelenti. Az előterjesztésnek a községi életmód változásairól, ennek hátrányairól szóló megállapításaival egyetért. A község életkörülményeinek javítása fontos és nemcsak a nemzetiségiek érdeke, általános községpolitikai érdek. Altalános igény az eltartóképesség erősítése, az ellátottsági színvonal növelése, a települések közötti közlekedési és hírközlési kapcsolatok javítása, a falun a nemzetiségi és a nem nemzetiségi szellemi munkások számának növelése. Arányosabbá kell tenni a településhálózat fejlesztését, érvényesíteni kell a szakmai programokban a községi és a nem községi és a nemzetiségi érdekeket. Az előterjesztéssel egyetért, a Nemzetiségi Bizottság munkájára utalva munkáját a bizottság korábbi elnökének tevékenységére is jó minősítéssel javasolja elfogadni. Rajnai József mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a napirend fontosságát a hozzászólók népes száma is kiemeli. A jelentés véleménye szerint reális, tényszerű, őszinte, konstruktív, számol a tényleges helyzettel, a lehetőségekkel. Bizonyítja, hogy eredményesen dolgoztak a tanácsi és más szervek a nemzetiségi politika megvalósítása érdekében. A jelentés összegező, és bizonyítja, hogy jelentős eredményeink vannak és ez a jövőbeni munkát is további sikerekkel kecsegteti. Jónak tartja a szóbeli kiegészítést is, mely jól tükrözi azt a munkát, amit ezen a területen Baranya megyében végeztünk és előremutatóan vázolja a feladatokat. A megyei pártbizottság 1983. október 19-én megtárgyalta a nemzetiségiek helyzetét és a feladatokat állásfoglalásba rögzítette. A tanácsülési anyagot ennek szellemében készítették. A megyében eredményesen, lényeges hullámvölgyek nélkül valósul meg a nemzetiségi politika. Kialakultak azok a szervek, intézmények, amelyek ezt a munkát jól segítik. Az itt élő nemzetiségiek gondjai azonosak a magyarokéval, nemzetiségiek egyenjogú állampolgáraink. Több helyütt magasabb a nemzetiségi dolgozók életszínvonala, mint a megyei átlag. Megyénk kiemelkedő szerepet tölt be hazánkban a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában. A nemzetiségiek száma, közérzete, állásfoglalása nemcsak megyei hatású, hanem országos méretekben is figyelemre méltó. Politikai jelentőségű, hogy mennyire azonosulnak a haza, a szocializmus ügyével, milyen mértékben tudjuk őket megnyerni szövetségi politikánknak. Hangsúlyozottabbá teszi mindezt, hogy ma a nemzetközi életben az átlagosnál nagyobb a figyelem a nemzetiségiek helyzetérc. A helyes nemzetiségi politika segíti más országokban élő nemzetiségiek, így a magyarok helyzetét is. A nagyvilágban a szocializmus vonzó ereje és példája azzal is vizsgázik, hogyan oldja meg a nemzetiségi kérdést. Az asszimilációt az integráció fogalmával együtt értelmezi. A nemzetiségiek integrációja elsősorban politikai-gazdasági kérdés. Az integráció elképzelhető asszimiláció nélkül. Az asszimiláció, kisebbség beolvadása a nyelv, a kultúra, a nemzethez tartozás tudatának fokozatos, majd végleges feladása. Ez világszerte általános jelenség. A szocializmusban is