Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

hasznosítható. Fontos támpontként szolgál a Kulturális Minisztérium számára is a hosszabb távra szóló feladattervének elkészítéséhez. A megye távlati terve kipróbált gyakorlatra épül, amely a nemzetiségi politikát állandóan fejlesztendő feladatnak tekinti. Erdeme az anyagnak, hogy a nemzetiségi közművelődési feladatokat a nemzeti közművelődéssel szoros egységben kívánja megoldani. Erdeme továbbá, hogy nemcsak az oktatás és a közművelődés szakmai területein jelöli meg a feladatokat, hanem a nemzetiségi politika megvalósítását össztársadalmi ügyként kezelve tesz javaslatokat szerveknek, intézményeknek feladatok megoldására. A felsorolt közművelődési feladatok között új területeket is találunk, mint pl. a képzőművészet, a film. Az anyag ösztönző rendszert dolgoz ki a nyelvi szint, az anyanyelvi kultúra fejlesztése érdekében. A terv számol az új és várható társadalmi mozgásokkal, az urbanizációval, a megyén belüli fluktuációval. A nemzetiségi közművelődési káderfejlesztés tekintetében is előremutató. Jelentős, hogy megjelöli a nemzetiségi oktatás és közművelődés intézményrendszere továbbfejlesztésének feladatait. A Kulturális Minisztérium képviseletében támogatja a tervezet jóváhagyását. Egyben tolmácsolja Stark elvtársnak, az Oktatási Minisztérium képviselőjének egyetértését az előterjesztéssel és az OM köszönetét a nemzetiségi munka terén kifejtett sokoldalú tevékenységért. A terv megvalósításához sok sikert kívánnak. Gallusz József tanácstag elmondja, hogy az itt élő németek tulajdonképpen svábok, az iskolákban pedig az irodalmi német nyelvet tanítják. Ez feszültséget okoz, mert a szülők nem értik. Véleménye szerint ahhoz, hogy az itt élő nemzetiségek szokásait, kultúráját megmentsük, a nyelvüket kell tanítani. Tudomása szerint nincs kidolgozva az itteni népek története. Ennek pótlására hívja fel a figyelmet. Takács Gyula elnökhelyettes hozzászólásában a következőket mondotta: 1974-ben tárgyalta a megyei tanács a nemzetiségpolitika helyzetét és feladatait a maga teljességében. Azóta a tanácsok és a társadalmi szervek is komplexebben, a politikai, a gazdasági és a kulturális egyenjogúság kiteljesítésének egységében végzik munkájukat. A jövőben is ezt akarjuk tenni. Ez nem mond ellent annak, hogy egyik-másik területet - jelen esetben a kulturális területet - külön is áttekintsék a testületek, vagy arra távlati programot dolgozzanak ki jelen esetben a kulturális távlati programot. Ez a terület annál is inkább fontos, mert a nemzetiségi létnek és a nemzetiségi politikának a legfontosabb területe a nemzetiségi kultúra. Itt bontakoznak ki legjobban a sajátosságok. A tanács nemzetiségpolitikai bizottsága - léte óta - igen eredményesen tölti be testületünk mellett bizottsági szerepét és feladatát. A vonatkozó tanácshatározatok megvalósítását következetesen segíti, ellenőrzi. Igen jeles bizonyítéka a nemzetiségi bizottság jó működésének ez a tanácsülési előterjesztés. Széles aktívahálózat segítségével tartalmas, gazdag programot sikerült kidolgoznia és ehhez a munkához hathatós támogatást adtak a nemzetiségi szövetségek, a kulturális és az oktatási minisztérium. A jelentés helyzetelemzésre utaló, előre tekintő program. Területi jellegű. Tehát nemcsak a tanácsi közvetlen szférával foglalkozik, hanem a felsőoktatással, a tudománnyal és a tömegtájékoztatás kérdéseivel is. Részben azért, mert így tudja a művelődés, a kultúra szélesebb egységét megteremteni a programban, részben pedig azért is, mert a tanácstörvény adta joga és kötelessége a testületnek, hogy területi jelleggel is áttekintse és befolyásolja az ilyen jellegű kérdéseket. Teljesen egyetértek az előterjesztéssel és az előttem szólókkal, csupán szeretnék kiemel-