Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

Egyetért azokkal, akik a szocialista tudat és a szocialista hazafiság erősítésének fontosságát hangsúlyozták. Ognyenovics elvtárs javasolta, hogy erre differenciálni lehetne a felmérésnél is. Kétségtelen, hogy a felmérés továbbfejlesztése ily vonatkozásban még feladatunk. Sokan foglalkoztak az anyanyelvi oktatással, amely valóban egyik legfőbb kérdését jelenti a nemzetiségi munkának. Az is igaz viszont, hogy itt is ugyanazokkal a hátrányokkal küzdünk, mint a magyar oktatási rendszerben, mely elsősorban az apróközséges megye jellegéből ered. Nagyon egyetért Szende elvtárs által elmondott javaslatokkal. A német gimnázium és a német tanárképzés vonatkozásában kettős a feladat megyénkben. Egyrészt nyelvszakos tanárokat képezni magyar ált. iskolák, másrészt nemzetiségi tanárokat a nemzetiségi oktatás számára. Fontos, hogy az arányok ebben kedvezően alakuljanak. A közművelődéssel kapcsolatban német néprajzos muzeológus beállítására utalt Görcs elvtárs. Nagyon nehéz ilyet találni vidéken. Jelenleg van egy másodállásban működő német néprajzosa a Janus Pannonius Múzeumnak. Befejezésül Somogyiné elvtársnő két gondolatához kapcsolódik. Egyik, hogy ne maradjon csak feladat az, ami a javaslatban van, hanem az apparátus munkájával és ellenőrzéssel biztosítani kell a határozatok valóra váltását. A másik gondolat, hogy amennyire szükséges az állami szervek és az apparátus helyi vezetése ebben a munkában, ugyanolyan fontos a nemzetiségi lakosság részvétele is. A nemztiségiek aktivitása, a nemzetiségi tudat erősödése nélkül ezeket a kereteket nem tudjuk kitölteni. Végül javasolja, fogadja el a tanács a határozati javaslatot a vitában elhangzottakkal kiegészítve. Kéri továbbá, értsen egyet azzal, hogy a tanácsülési anyagot és kiegészített határozati javaslatot megküldjük az Országgyűlés Kulturális Bizottsága tagjainak. Dr. Krauth János a nemzetiségi bizottság elnöke válaszol Görcs elvtárs javaslatára, mely szerint a bizottság a helyszínen is tartson üléseket. Elmondja, hogy a nemzetiségi bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy vidéken és Pécsett a nemzetiségi intézményeket meglátogatja, illetve helyszíni üléseket fog tartani. Horváth Lajos tanácselnök összefoglalójában megköszöni a gazdag, sok feladatot jelző, és az eddigi politikai munkát erősítő vitát. Mivel a hozzászólók lényegében megerősítették az előterjesztést, indítványozza, fogadja el a tanács a beszámolót és a vitában elhangzottakkal kiegészített határozati javaslatot. A tanács egyhangúlag a következő határozatot hozza: 23/1974.Th. Határozat A Megyei Tanács 1974. november 11-i ülésén megtárgyalta és tudomásul vette a nemzetiségek helyzete a megyében c. előterjesztést. Megállapította, hogy a párt nemzetiségi politikája helyesen érvényesül a tanácsi szervek munkájában. Az MSZMP Baranya megyei Párt-végrehajtóbizottsága 1972. április 18-i nemzetiségpolitikai határozatának megvalósítása megfelelő ütemben halad. A megye nem magyar anyanyelvű lakossága hű állampolgárként vesz részt a szocialista építésben, tovább mélyül a magyarok és a nemzetiségiek barátsága, szilárdult a szocialista népi-nemzeti egység. A nemzetiségi lakosság gazdasági és életviszonyai a magyar lakosságéval azonos mértékben fejlődnek, politikai, közéleti tevékenysége a számaránynak megfelelően alakul.