Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

kapcsolódók egyébként is szük köre. Baranyában ehhez járul még a falvak ellátatlansága és a művelődésotthoni és könyvtári hálózat elmaradottsága, amely a főként falvakban élő nemzetiségi lakosságot különösképpen érinti. Mindezek mellett a nemzetiségi művelődésben élénkülés, jó irányú kezdeményezés is megfigyelhető, a népművészetben, az amatőr művészeti és honismereti mozgalomban, az ismeretterjesztésben, filmforgalmazásban, a könyvtári és múzeumi munkában. Jelentős a rádió és televízió szerepe, és szárnyát bontogatja a hivatásos művészet is. A nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását főképpen a német és a délszláv báziskönyvtár biztosítja. A délszláv báziskönyvtárnak Baranyában 40 helyen, a németnek 69 helyen van letéti állománya. A délszláv báziskönyvtár állománya 11.600 kötet, a németé 27.000 kötet A báziskönyvtárak állományának növekedése lassú. A hazai nemzetiségi könyvkiadás kevés, a külföldi könyvek beszerzése anyagi okokból kicsi. Az állomány összetétele megfelelő. A könyvtárosok nyelvismerete elfogadható, a könyvtárak elhelyezése kevés kivételtől eltekintve nem. A beiratkozott olvasószám alacsonyabb magyar lakosságénál. Ugyanez a helyzet a kölcsönzött kötetek számánál is. Az olvasók zöme 14 éven aluli. A nemzetiségi értelmiség könyvtári jelenlétéről alig lehet beszélni. A báziskönyvtárak megkezdték az iskolai letéti ellátás kiépítését. Mindkét báziskönyvtár színvonalas olvasópropagandát folytat. Ennek főbb módszerei: író-olvasó találkozók, nemzetiségi olvasótáborok, gyermekfoglalkozások. Az elmúlt nyáron szakmunkástanulók részére is szerveztek olvasótábort németből. A délszláv táborban Jugoszláviából való tanulók is voltak. Kívánatos volna a német olvasótáborba is meghívni Schwerinből tanulókat. A nemzetiségi községekben lévő művelődési otthonok programjában szerepel a nemzetiségi kultúra ápolása, ami legtöbbször csak esetenként szervezett rendezvényekben nyilvánul meg. A klubmozgalomban nagy előrelépést jelentett Pécsett a délszláv klub megnyitása, amely változatos programot kínál az érdeklődőknek. Jól működik Mohácson a délszláv és a német klub, valamint Pécsett a német klub a TIT keretében, a Pécsi Rádió német szekciója irányításával. Ennek ellenére a nemzetiségi klubmozgalom még elmarad a szükségletektől. A TIT-nél megalakultak a nemzetiségi előadó csoportok

. Ezek tagjai német, illetőleg szerb-horvát nyelven tartanak előadásokat a nemzetiségi klubokban. A TIT nyelvtanfolyamain több helyen tanulják a német és a szerb-horvát nyelvet. A nemzetiségi honismereti munka mennyiségi és minőségi területen is fejlődött. Német és szerb-horvát nyelven készülnek dolgozatok a településtörténet, az életmód változása, a népi szokások témaköréből, amelyekkel eredményesen vesznek részt megyei és országos pályázatokon. Fontosnak tartják a nemzetiségi földrajzi nevek gyűjtését és az évfordulókra való felkészülést. A községi krónikákat csak néhány helyen vezetik anyanyelven, vagy készítenek anyanyelvi összefoglalót, noha a levéltár erre buzdítja a tanácsokat. A nemzetiségek néprajzi anyagát gyűjti a JP Múzeum Néprajzi Osztálya és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, amely országos délszláv bázismúzeum. A pécsi néprajzi osztály textilgyűjteményében van a Mattyasovszky-Zsolnay család egykori magángyűjteménye, mintegy 3000 db tárggyal. A mohácsi bázismúzeumban 15 000 tárgy van. Különösen gazdag a bútor- és textilgyüjtemény, a fotóarchívum. A szellemi néprajz anyagának gyűjtése, különösen pedig feldolgozása elmarad a tárgyi anyag gyűjtésétől. Magnószalagon van ugyan rögzítve a mohácsi bázismúzeumban több, mint 266 órás szellemi néprajzi hagyomány, de nincs feldolgozva. Remény van arra, hogy a feldolgozás a magyar-jugoszláv kulturális egyezmény keretében megvalósul. Mohácson állandó kiállítás mutatja be a délszláv népcsoportok néprajzi anyagát. Évente 4-5 időszaki kiállítást rendeznek az ország különböző városaiban.