Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga
A nemzetiségi tanárképzésben a megnövekedett követelmények alapján az alábbi feladatok megoldását javasoljuk: Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a nemzetiségi szakon előnybe kell részesíteni a nemzetiségi származású hallgatókat. A felvételi keretszámok és a szakpárosítások megállapításánál a tényleges általános iskolai és közművelődési igényeket kell figyelembe venni. A nemzetiségi szakos hallgatók részére biztosított a külföldi részképzésben való részvétel Ezt a főiskola jelenlegi kapcsolatainak keretében célszerű megoldani. (A lipcsei „Zetkin Klára" Pedagógiai Főiskola, Eszéki Pedagógiai Akadémia.) Fontos feladat a képzési idő tartalmas kihasználása. Mindkét tanszéken szükséges tudományos kutatói státus létesítése. Segíteni kell a Tanárképző Főiskolát a káderfejlesztések feltételeinek (lakások) megteremtésében, a nemzetiségi szakos hallgatók beiskolázásában, a végzett hallgatók elhelyezkedésében és a német nemzetiségi tanárképzés feltételeinek javításában (gyakorló általános iskola.) Törekedni kell a nemzetiségi értelmiség számának emelésére, összefogására és arra, hogy a nemzetiségi kultúra ápolásában, terjesztésében fokozottan vegyenek részt. A Pécsi Tudományegyetem módszertani tanszékére támaszkodva tovább kell vizsgálni a megye nemzetiségeinek demográfiai viszonyait. V. KÖZMŰVELŐDÉS A nemzetiségi közművelődésben a fejlődés mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásbanjelentős. A mennyiségi eredmények a nemzetiségi lakosság egyre fokozódó részvételében mérhetők. A minőségi fejlődést az jelenti, hogy kulturális tevékenység homlokterében az anyanyelvi kultúra ápolása, megőrzése, fejlesztése került. a) A nyelvművelő munka erősítésére elsősorban a könyvtárak hivatottak. A megyében két nemzetiségi báziskönyvtár működik: Mohácson délszláv, Pécsett német nemzetiségi báziskönyvtár. A nemzetiségi báziskönyvtárakat azzal a céllal hozták létre, hogy anyanyelven írt könyvekkel lássa el a nemzetiségi lakosságot, adjon segítséget kis könyvtáraknak, szervezze az olvasómozgalmat és támogassa az anyanyelvi ismeretterjesztést. A két báziskönyvtár hatásköre Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyékre terjed ki. A délszláv báziskönyvtár 25 helyet lát el könyvekkel. Állománya több mint 6000 db. A német báziskönyvtár ellátó helyeinek száma: 73. Állománya 8000 db. A báziskönyvtárak ajánló bibliográfiákat készítettek, író-olvasó találkozókat szerveztek, évente olvasótábort rendeztek az általános iskolai tanulóknak. Tevékenységük következtébenjavult a nemzetiségi lakosság könyvellátása, emelkedett az olvasás. Szükséges, hogy a báziskönyvtárak a könyvellátás biztosításán túlmenően intenzívebben kapcsolódjanak be az olvasómozgalom fejlesztésébe, kiállítások, író-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, anyanyelv oktatást segítő versenyek, vetélkedők, olvasótáborok szervezésével. Építsenek ki szorosabb kapcsolatot a nemzetiségi iskolákkal. A könyvellátás javítása érdekében szükséges a könyvtári létszám emelése, mikrobusz beállítása, a könyvbeszerzési keret növelése. Javítani szükséges a Jugoszláviából származó könyvek beszerzési lehetőségeit, esetleg a könyvtárak közötti könyvcserével. A Mohács városi-járási könyvtár a közeljövőben fonotékával gazdagodik. Biztosítani kell az idevonatkozó német és szerb-horvát állományanyag beszerzését. Szükséges, hogy a
