Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

I. ÁLTALÁNOS ELVEK, CÉLKITŰZÉSEK A) A jelenlegi helyzet elemzésében és a távlati feladatok meghatározásában az alábbi ál­talános elveket tartottuk szem előtt: 1. A nemzetiségi kultúra egyenletesen fejlődik, új vonásokkal gazdagodik. A távlati programban nemcsak a már meglévő szükségletek magasabb színvonalú kielégítésére kell gondolni, hanem a fejlődésből adódó újabb szükségletekre, sőt a magasabb igények felkel­tésére is. 2. A nemzetiségi művelődés szerves része a művelődésügynek, de sajátos vonásokkal is rendelkezik. Hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetiségi lakosság aktívan vegyen részt a szocia­lista Magyarország építésében, vállaljon közösséget a magyar lakossággal - anélkül, hogy feladná nemzetiségét, nyelvét, nemzetiségi kultúráját. A nemzetiségi kultúra ápolása erősíti a nemzetiségi lakosság jó állampolgári közérzetét, ezzel a szocialista nemzeti egységet. Elősegíti a nemzetiségi lét megőrzését és a nemzetiségi tudat szabad, szocialista fejlődését. Művelődéspolitikai céljaink elérésében a nemzetiségi művelődés is közreműködik, vi­szont a nemzetiségi lakosság is részese mindannak, amit a művelődéspolitika az egész la­kosságnak nyújt. 3. Nemzetiségi állampolgáraink a magyarországi szocialista közösség tagjai. Érdekeik azonosak a magyar nép érdekeivel, velük együtt munkálkodnak a szocialista társadalom föl­építésén. Ugyanakkor nyelvük, kultúrájuk, esetleg rokonságuk anyanyelvükhöz is kapcsol­ja őket. A nemzetiségi művelődés elősegíti, hogy a nemzetiségek tagjai természetes hidat alkos­sanak a magyar nemzet és a szomszédos népek kapcsolataiban. 4. Nem lehet cél, hogy mindaz, ami a magyar művelődésben megvan, kicsiben a nemze­tiségi művelődésben is meglegyen. Ez irreális törekvés lenne és nem áll összhangban a nemzetiségek érdekeivel sem. De meg kell találni a lehetőségét annak, hogy a nemzetiségi művelődésben minden olyan terület helyet kapjon, amely fontos elemekkel gazdagítja a nemzetiségek kultúráját. Nemzetiségi politikánk biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy nemzetiségeink anya-, ille­tőleg a nyelvterületi szocialista országokból elégíthessék ki azokat a kulturális szükségletei­ket, amelyek hazai forrásból nem megoldhatók, vagy nem kellő színvonalon oldhatók meg. Ehhez jó segítséget ad az Eszék és Schwerin megyékkel kialakított testvérmegyei kapcsolat is. 5. Az állami művelődési hálózat biztosítja a művelődési lehetőségeket a nemzetiségi la­kosság számára is. A lehetőségek kihasználása, tartalommal való megtöltése magukra a nemzetiségekre, mint a művelődés szubjektumaira vár. Sajátos vonás, hogy a nemzetiségi lakosságnak ne csak általában legyen igénye a művelődésre, hanem igényelje az anyanyel­ven való művelődést, saját nemzetiségi kultúrájának ápolását, fejlesztését. 6. A nemzetiségek tagjai fogékonyak a magyar kultúra iránt is. Társadalmunk nem nem­zetiségi tagjai, a magyarok is mind szélesebb körben tanúsítanak érdeklődést a nemzetisé­gek sajátos kultúrája iránt. Nemzetiségeink kultúrájának megőrzése és ápolása internacionalista kötelessége és ér­deke szocializmust építő társadalmunknak. Nemzetiségeink kultúrája hazánk kulturális palettáját értékes színekkel gazdagítja, nem­zetiségi állampolgáraink kétnyelvűsége társadalmi szellemi kincsünk, amelynek nagy je­lentősége van a szocialista integrációban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom