Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga
sürget a megoldásra. Javasolja, hogy a tanárképző főiskolákon a nemzetiségi szak párosulhasson minden más szakkal. A meghirdetett pályázatok elbírálásának egyik fontos szempontja legyen a nemzetiségi szak figyelembe vétele ott is, ahol ugyan nincs nemzetiségi iskola, de megvannak a beindítás lehetőségei, vagy az adott községben élnek nemzetiségek. A feladatok végrehajtásában a KISZ a maga erejéből telhetően részt vesz, ugyanakkor kéri a felsőbb szervek támogatását is. Kollár Istvánné megyei tanácstag a mohácsi tapasztalatokról tájékoztatja a tanácsot. Beszámol a délszláv nemzetiség színes, kulturális rendezvényeiről, az eszéki és pélmonostori művészeti együttesekkel való kapcsolatáról. A nemzetiségi klubok munkájának támogatását szükségesnek tartja, szerepük van a hagyományok ápolásában. A távlati program jó keret a nemzetiségi kultúra továbbterjesztéséhez és megvalósításával kielégíthető a nemzetiségek művelődési igénye. Dr. Boros Ferenc , a Kulturális Minisztérium osztályvezetője az előterjesztett anyag és a megyei szervek nemzetiségpolitikai munkáját értékeli. Baranyában felismerték a nemzetiségi politika jelentőségét és igen nagy gondot fordítanak következetes megvalósítására. A megye vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetiségi lakosság fejlett szocialista társadalmunknak épp oly aktív építője, mint a magyar lakosság, - a munkából azonos módon veszi ki részét, ennek megfelelően az anyagi és a szellemi javakból is azonos módon kell részesülnie. Ez úgy biztosítható, ha az állampolgári jogok mellett a sajátos nemzetiségi jogok is érvényesülnek, és az ország anyagi lehetőségeihez mérten a magyarokéval arányos módon biztosítjuk a feltételeket az anyanyelvi kultúra ápolásához. Baranya megye a nemzetiségi politika következetes megvalósításának élvonalába halad. A megyei vezetésnek kiemelkedő szerepe van az elvi és a gyakorlati irányításban. Baranya megyében elsőként hozták létre a nemzetiségi bizottságot, - a nemzetiségi szövetségekkel együttműködési megállapodást kötöttek, elsőként kezdeményezték a nyári ifjúsági olvasótáborok megrendezését, anyanyelvi színházi előadásokkal kísérleteznek, jó kapcsolatokat alakítottak a testvérmegyékkel. Baranyában a nemzetiségi kutatásnak is hagyományai vannak, felmérték a megye nemzetiségi lakosságának szociológiai népességviszonyait, amely az un. Hoóz-féle felmérés néven vált ismertté. A felmérés megállapításai elősegítették, hogy a megye kellő tudományos megalapozottsággal foglalkozzon a nemzetiségi politika megvalósításával, ugyanakkor tudományos eredményei országos jelentőségűek. A nemzetiségpolitika helyes megvalósulását elősegíti az is, hogy a megye állami, társadalmi és gazdasági vezetésében mindenütt ott találhatók a nemzetiségek is. Jelentős szerepe van a megvalósításban a tanárképző főiskola délszláv és német tanszéke jelenlétének és ugyancsak fontos láncszemet alkot a nemzetiségi rádióadás. Napjainkban a nemzetiségi kérdés, a nemzetiségi politika helyes megvalósításának jelentősége tovább növekszik. Belpolitikailag a szocialista nemzetiségi egység erősítése mellett fokozottabban került előtérbe a nemzetiségi nyelv, kultúra társadalmi hasznosítása. A Politikai Bizottság nemzetiségpolitikai határozatának is ez egyik fontos követelménye. Mindez csak úgy érhető el, ha a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásához a személyi és a tárgyi feltételeket az eddigieknél még fokozottabban javítjuk. A továbbiakban elmondja, hogy a Kulturális Minisztérium a program tervezettel kapcsolatos észrevételeit az előzetes viták során megtette és véleményüket a nemzetiségi bizottság az anyag összeállításakor figyelembe vette. Az előterjesztést konstruktív, a PB határozat támasztotta követelményeket is figyelembe vevő anyagnak tarják, amely országosan is jól
