Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

- a nemzetiségi lakosság helyzete a mohácsi és siklósi járásban, Mohács városban, külö­nös tekintettel a nemzetiségi lakosság közéleti tevékenységére, - a kommunális ellátottság, a kereskedelem, a foglalkoztatottság s a mezőgazdaság hely­zete a kiválasztott nemzetiségi községekben. A viták során megállapítást nyert, a Nemzeti Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy az anyanyelvi oktatás minden szintjének tevékenységéről, a pedagógusképzésről és továbbképzésről részletes és átfogó információkat kapjon, azokat az MSZMP Központi Bizottságának az oktatás helyzetéről szóló határozata szellemében megfelelően vizsgálja , elemezze s a további feladatokat illetően javaslatokat dolgozzon ki. A Baranya megyei Ta­nács eddig is hathatós segítséget nyújtott a nemzetiségi dolgozók gyermekeinek megfelelő oktatására, biztosította - az adott lehetőségeken belül - a személyi és tárgyi feltételeket. Je­lentős támogatást nyújtott Pécs megyei várossal együtt a pécsi délszláv általános iskola és diákotthon bővítésére s elhatározta Bolyban német nemzetiségi diákotthon létesítését, amelyben a nevelő munka az 1973/74. tanévben már meg is kezdődött. Az új diákotthoni épület befejezése 1975-ben megtörténik. A következő évek feladata az óvodai anyanyelvi foglalkozások - s ezzel párhuzamosan a középfokú óvónőképzés - kiszélesítése. A Leőwey Gimnázium Német Tagozata és a közép­fokú óvónőképző beiskolázási lehetőségének javítása érdekében szükséges Pécsett további diákotthoni férőhelyek biztosítása a tervezett középiskolai diákotthonban. Az általános iskolai oktatásnál törekedni kell arra, hogy a nemzetiségi anyanyelvi okta­tás megkapja a megfelelő helyet az órarendben és megszűnjenek az úgynevezett csatlakozó órák. A „Repülj páva" mozgalom hatására kezdeményezett - s a jövő évben újra megrende­zésre kerülő nemzetiségi vetélkedők, versenyek támogatása a művelődési otthonok feladata s a nemzetiségi szövetségek közreműködését is szükségessé teszik. Hathatós munkát végez­hetnek e területen a Pécsi Rádió nemzetiségi szekciói és a báziskönyvtárak is a csoportok tá­jékoztatásával, szereplési alkalmak biztosításával, megfelelő irodalom kiválogatásával. Az országos délszláv múzeum létrehozását a Bizottság eredményesen szorgalmazta, mert megérkezett erre vonatkozólag a Kulturális Minisztérium állásfoglalása. A további fel­adat a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. A területi tájékoztatók során (mohácsi és siklósi járás, Mohács város) felkértük az illeté­keseket, hogy a nemzetiségeket képviselő tanácstagok nemzetiségpolitikai feladatokat is kapjanak. Ilyen irányú feladataikról rendszeresen számoljanak be. A siklósi járásban a me­gyei tanácstag csoport meg is tárgyalta a nemzetiségek helyzetét ebben az évben. A gazdasági jellegű beszámolók rámutattak arra, hogy nemzetiségeink a politikai s kul­turális egyenjogúság mellett gazdaságilag is egyenrangúak, a nemzetiségek által lakott köz­ségek helyzete nem tér el a megyei átlagtól, mégis e területek, települések fejlesztésénél fi­gyelembe kell venni a sajátos nemzetiségi érdekeket is. II. A Nemzetiségi Bizottság létszáma 15 fő, ebből délszláv 5 fő, német 5 fő, magyar 5 fő. A Bizottság többsége tanácstag: helyet kaptak nem tanácstagok is, olyanok, akik a nemzetisé­gi kérdésekkel alaposan foglalkoznak. Az egyes ülésekre - amennyiben ez indokolt - más ta­nácstagokat is meghívunk, elsősorban olyanokat, akik nemzetiségi községet képviselnek. Az ülésekre rendszeresen meghívjuk az MSZMP Baranya megyei Bizottságának vezetőit, ill. munkatársait, a Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztályát, a két nemzetiségi szö­vetség főtitkárait, illetőleg azok munkatársait. A felsorolt szervek a Bizottság üléseinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom