Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

jutó természetes szaporodás a nemzetiségi községekben: 1,5; alacsonyabb a községi átlagnál: 2,4. A nemzetiségi községek lakossága az utóbbi két évben kétszer olyan ütemben csökkent, mint az összes községeké. A délszlávoknál a legkisebb a családnagyság, mert náluk van a legkevesebb gyermek. A 4-nél több tagú családok aránya a délszlávoknál az 5%-ot sem éri el, a németeknél 6,1%, a magyaroknál 8,7%. Ma a családok 87%-ának önálló háztartása van. A három generációs háztartás, amely a század elején még eléggé gyakori volt, erősen szünőben van. Az adatok azt mutatják, hogy ez a rendszer valamivel lassabban szűnik meg a délszlávoknál és németeknél, mint a magyaroknál. II. Gazdasási tevékenység A nemzetiségi lakosság döntő többsége a század elején mezőgazdaságban dolgozott. A délszláv népesség 9/10 része, a németeknek és a magyaroknak 2/3 része élt a mezőgazdaságból. A németeknél magas volt az iparban dolgozók aránya is, (14%), míg a délszlávoknál ez nem volt számottevő, (3%) magyaroknál 19%o. Ma is az a helyzet, hogy a nemzetiségi lakosság jobban megmaradt a mezőgazdaságban, mint a magyarok. Különösen vonatkozik ez a délszlávokra. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat: Nemzetiségi községek aktív keresőinek népgazdasági ág szerinti megoszlása (%-ban). német délszláv magyar ipar, építőipar 29,3 19,3 29,1 mezőgazdaság 52,7 69,3 48,1 egyéb népgazdasági ág 18,0 11,4 23,8 Mohács város adataiban még kirívóbban jelentkezik a délszláv lakosság mezőgazdasági jellege. Ugyanis az aktív keresők 58,2%-a a mezőgazdaságban dolgozik, míg a németeknek csak33%-a, a magyaroknak 19,2%>-a. Az aktív keresők foglalkozásának minősége is tájékoztatást ad a termelésben elfoglalt helyzetükről. A megye községeiben az aktív keresők 81,3%-a fizikai dolgozó. A németeknél ez az arány ezzel majdnem egyező (81,5%), a délszlávoknál azonban magasabb (90,6%o), míg a magyaroknál alacsonyabb (79,7%). A német és a magyar fizikai dolgozók 23,9%-a, illetve 22,2%-a szakmunkás, a délszlávoknál pedig 16,8%. A nemzetiségi községek 21 %-ában van szocialista szektorhoz tartozó ipartelep, (községi átlag 16%o). A 37 ipartelepen dolgozik a lakosság 4,1%-a, míg a megye községeiben lévő 126 ipartelepen a lakosság 4,6%-a. A felszabadulás előtti birtokviszonyokra lehet következtetni az alábbi táblázatból, amely a birtokosok és a bérlök megoszlását mutatja a földterület nagysága szerint 1930-ban. birtok nagysága német délszláv magyar 50 kh felett 0,8 0,7 0,9 20-50 kh 16,5 6,3 9,5 10-20 kh 27,- 24,3 29,5-10 kh 23,3 34,- 29,5 kh alatt 32,4 43,7 31,6 A táblázatból levonható következtetések: 6. A szegényparaszti réteg mindhárom népcsoportnál kb. az egyharmadát teszi ki. 2. hasonlóan közel áll egymáshoz a legvagyonosabb réteg aránya (0,7-0,9%) valamint a 10-20 kh birtokkal rendelkezők aránya (24,3-29%)