Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga
jesztését és határozatot hozott. Megállapította, hogy a párt helyes nemzetiségi politikája alapján tovább mélyült a Baranya megyében élő magyar és nemzetiségi lakosság barátsága. A nem magyar anyanyelvű lakosság hü állampolgárként vesz részt a szocializmus építésében. Az oktatási és közművelődési intézményekben javultak az anyanyelvű művelődés feltételei. A határozat rámutatott olyan jelenségekre is, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani és megjelölte a további feladatokat. Ebben a jelentésben beszámolunk a határozat végrehajtására tett eddigi intézkedésekről, igyekszünk képet adni a nemzetiségi lakosság demográfiai viszonyairól, életkörülményeiről, gazdasági, politikai, közéleti és kulturális tevékenységéről. Figyelembe vettük, milyen változásokat eredményeztek a legutóbbi évek társadalmi folyamatai a nemzetiségek lakta településeken. Ebből a célból reprezentatív vizsgálatokat végeztünk abban a 82 településben, ahol a nemzetiségi lakosság számaránya eléri vagy meghaladja a 30%-ot. (Lásd: l.sz.melléklet.) E 82 településből 31 tanácsi székhely, 51 pedig tagközség. A 82 község összlakossága az 1970. évi népszámláláskor 70.439 fő. Ebből német 31.547 (44,78%) délszláv 8.382 (11,9%) összes nemzetiségi lakos 39.929 (56,68%). A 82 nemzetiségi község 42 községi tanácshoz tartozik. A 42 önálló és közös községi tanács területén él 101.884 lakos. Ebből nemzetiségi 39.929 fő (39,1%). A 82 nemzetiségi községben az ezen településre jutó átlagos létszám: 859 (megyei: 672 fő). A 82 nemzetiségi község közül kiemelt alsó fokú központ 3 (Boly, Beremend, Villány) alsó fokú központ 9 (Babarc, Dunaszekcső, Flímesháza, Majs, Szederkény, Somberek, Véménd, Ujpetre, Szentlászló), részleges alsó fokú központ 12 (Lánycsók, Borjád, Geresdlak, Olasz, Palotabozsok, Nagykozár, Szalánta, Mecseknádasd, Vókány, Fletvehely, Felsőmindszent, Felsőszentmárton.) A 82 nemzetiségi község közül funkcióval rendelkezik 24. Az arány egyezik a megyei aránnyal. A jelentés elkészítéséhez felhasználtuk a Megyei Tanács VB szakigazgatási szerveinek, az érdekelt kulturális intézmények jelentéseit, dr. Hoóz István tanulmányát a Baranya megyei nemzetiségek demográfiai jellegzetességeiről, valamint a Baranyai Művelődés 1973. évi 4. nemzetiségi számában megjelent tanulmányokat. Az előterjesztés összeállításában, megvitatásában folyamatosan részt vett a Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága. 6. Dem o g ráfiai h elyzet A megye nemzetiségi helyzetérc 1880-tól vannak adataink a népszámlálási statisztikában. Ezek általában megbízhatóak, kivéve az 1949-1960-1970 évi bevallásokat, amikor a németek, de a délszlávok is magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Mivel az érdekeltek bevallása alapján a nemzetiségek számát és megoszlását reálisan megállapítani nem lehet, más módszert kerestünk. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottság határozatának megfelelően a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Baranyában élő nemzetiségek demográfiai vizsgálatát határozta el. A vizsgálat szervezője dr. Hoóz István egyetemi tanár volt. A vizsgálat alapjául az 1970. évi népszámlálás adatai szolgáltak, amelyek a Központi Statisztikai Hivatalban rendelkezésre álltak. Új adatfelvétel nem történt. A nemzetiséghez való tartozás megállapításánál a leszármazást, a nyelvtudást és a szokásokat vették alapul. A minősítést a helybeli viszonyokat jól ismerő személyek végezték. Ennek alapján kiemelték a népszámlálási adatlapokat és ezt követte a feldolgozás. Hoóz professzor módszere a községekben volt alkalmazható, ezért a részleges adatok is a községekre vonatkoznak. Elvégezték pótlólag a felmérést Mohács városában is. Ennek alapján megbízható módon tudjuk megállapítani a megye nemzetiségi lakosságának számát.
