Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

gazdasági építő munkába, a közügyekbe, a község- és várospolitika feladatainak végrehaj­tásába, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésébe. A tanácsi szervek mű­ködjenek együtt a nemzetiségi szövetségekkel és a Hazafias Népfronttal a nemzetiségek po­litikai aktivitásának fejlesztésében. Ügyeljenek arra, hogy a nemzefiségi lakosság társadal­mi súlyának megfelelően kapjon helyet a tanácsban, annak bizottságaiban, az apparátusban. Az új választáskor elő kell segíteni, hogy nagyobb számban jelöljenek funkcióba a követel­ményeknek megfelelő nemzetiségi dolgozókat. - A nemzetiségi szövetségekkel és a Hazafias Népfronttal együttműködve továbbkép­zést szervezünk a nemzetiségi politika, a szocialista hazafiság és internacionalizmus elvi kérdéseiből a Nemzetiségi Bizottság tagjainak és a nemzetiségi szövetségek választmányi tagjainak. Javasoljuk, hogy ezen vegyenek részt a járási népfront titkárok is. - Az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága 1972. április 18-i határozatának megfelelően minden olyan községben, ahol a nemzetiségi lakosság aránya eléri, vagy meg­haladja a 30%-ot, 1975-ben be kell fejezni a kétnyelvű feliratok elhelyezését a közintézmé­nyeken, utcatáblákon és a falu nevét feltüntető táblákon. Kívánatos, hogy az üzleteken is le­gyenek kétnyelvű feliratok. - Javasoljuk a helyi tanácsi szerveknek, hogy bátrabban nevezzenek el utcákat, köztere­ket és közintézményeket a délszláv és német nemzetiség jelentős személyiségeiről. A megyei Levéltár - felvéve a kapcsolatot a Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztá­lyával - dolgozzon ki ehhez útmutatót. - A helyi tanácsok éljenek nagyobb mértékben a nemzetiségi nyelv használatával politi­kai és társadalmi ünnepségek alkalmával. Segítsék elő, hogy a nemzetiségi szülők kívánsá­guk szerint választhassanak nemzetiségi utónevet gyermekeiknek. 4.) Továbbra is elsőrendű feladat marad a nemzetiségi lakosság anyanyelvi oktatásának biztosítása, feltételeinek javítása. - Ösztönözni kell a nemzetiségi óvodai hálózat fejlesztését Pécsett és a megyében. - Szorgalmazni kell a nemzetiségi anyanyelvi oktatás bevezetését mindazon általános is­kolákban, ahol annak a feltételei megvannak (gyermeklétszám és igény.) - Érvényt kell szerezni annak, hogy a megüresedett pedagógus és népművelői állásokra nemzetiségi nyelvet értő és beszélő szakemberek számára hirdessenek pályázatot a nemze­tiségi községekben, városokban. -Nagyobb mértékben kell támogatni ösztöndíjjal a nemzetiségi pedagógusképző intéz­ményekben tanulókat. - Javaslatot kell kidolgozni arra vonatkozólag, hogy a nemzetiségi anyanyelvi foglalko­zások vezetésére az óvónők levelező úton is megszerezhessék a képesítést. - Elő kell segíteni a nemzetiségi tanulók beiskolázását a szakmunkásképzőkbe. A terme­lőszövetkezetek segítsék elö a fiatalok irányulását a mezőgazdasági szakmunkásképzőkbe. - Szorgalmazni kell a bólyi német és a pécsi délszláv diákotthon határidőre történő meg­építését, a megnagyobbodott diákotthonok beiskolázását. Pécsett az V. ötéves tervben épülő középiskolai diákotthont 100 fővel bővíteni kell a német gimnázium tanulóinak elhelyezése céljából. - Meg kell vizsgálni Pécsett szakosított tantervű szerb-horvát gimnáziumi osztály nyitá­sának lehetőségét, valamint azt, hogy hogyan lehet Pécsett a szervezendő népművelői szak­középiskolában népművelők és könyvtárosok képzését megoldani. - A Tanárképző Főiskolával együtt meg kell vizsgálni nemzetiségi gyakorlóiskola léte­sítésének lehetőségét Pécsett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom