Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

delmi szervezeteik, anyanyelvük és saját kultúrájuk ápolása, az anyanemzettel való kapcsolattartás eredményeként nem érzik magukat fenyegetve nemzeti létükben. A magyar országgyűlés a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről készül törvényt alkotni. A törvénytervezet kimondja: „A nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket megilleti az anyanemzettel, vagy más országokban élő azonos etnikai és anyanyelvi kisebbségekkel, azok törvényes szervezeteivel való kapcsolat intézményes létesítésének és ápolásának joga". Magyarországon a nemzetiségek hármas kötődésen élnek. Először is sorsukban szervesen kötődnek az államalkotó többség sorsához. Az egyént ugyanakkor természetesen erős érzelmi szálak - a közös múlt, kultúra és nyelv - fűzik saját nemzetiségéhez. Ez egyben átvezető kapocs a harmadik kötődéshez, az anyanemzethez való tartozáshoz. Minden nemzetiségnekjoga az anyanemzettel való kapcsolattartás, minden anyanemzetnek pedig kötelessége a határain kívül élő kisebbségeit nemzetiségi mivoltuk fenntartásában segíteni. Ezzel, pontosabban megyei vonatkozásaival kívánunk az előterjesztésben foglalkozni. A baranyai nemzetiségek (horvátok, németek, szerbek (nem egy tömbben, hanem szórványokban élnek. Kapcsolatuk anyanemzetükkel, nyelvnemzetükkel (Jugoszlávia, NDK, NSZK, Ausztria, Svájc) a politika függvényében, ezen belül alacsony szinten alakult ki, és e szint határait figyelembe véve fejlődött vagy visszaesett. A nemzetségpolitikai gyakorlatnak csak egy része, de fontos szelete a nemzetiségek anyanemzetükkel való kapcsolatának ösztönzése, segítése. A kapcsolatok fejlesztésének elvi akadályai elhárultak és ma inkább függnek az anyanemzetek fogadókészségétől. A horvátok kapcsolattartása Horvátországgal régebbi keletű, először kulturális téren alakult ki együttműködés, amely egy-egy területen gazdasági kézfogássá vált. A németek nyelvterületükkel való kapcsolata kezdetben politikai okok miatt csak az NDK felé irányulhatott. Az együttműködések kiterjesztése Ausztria és az NSZK felé az elmúlt év gyümölcse. II. Megyei tanácsi kapcsolatok Eszék Községközi Választmány A korábbi gyakorlat szerint megyei vezetői szinten elfogadott középtávú (előbb 6, majd 3 évre szóló), keretjellegű megállapodás és az ahhoz elkészített konkrétabb feladatterv alapján végezték munkájukat a tanácsi igazgatása szervek, a különböző intézmények, szervezetek. Vezetői (elnöki) szintű 2-2 napos látogatásra évente felváltva kerül sor Slavonija-Baranyában, illetve megyénkben. Utoljára 1988-ban nálunk volt ilyen értékelő és feladatkijelölő vezetői találkozás. 1989 első hónapjaiban partnereink - hivatkozással választásokra - áprilisra halasztották a baranyai küldöttség meghívását. Arra azonban azóta sem került sor. Ez év elején Baranyában lett volna aktuális az újabb tárgyalás és tapasztalatcsere. Néhány területen (pl. mező- és élelmiszergazdaság, művelődésügy, műemlékvédelem stb.) folytatódik a tanácsi kapcsolattartás, és megújítják éves szerződéseiket az intézmények, vállalatok is. A jugoszláv kormány néhány napja elhatározott drasztikus devizapolitikai intézkedése bizonyára hátrányosan hat majd a nemzetiségek anyanemzetükkel való kapcsolatára. Schwerin megyével - az egykori pártkapcsolatok révén - kialakult együttműködés még tart (múze-