Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

gi érdekképviselet helyi és területi fórumait, ezek viszonyát a nemzetiségi szövetségek központi testületeihez és a partner szintű a hatalmi szervekhez. Véleményünk szerint a tanács Nemzetiségi Bizottságának helye is tisztázandó ebben a rendszerben: mennyiben érdekképviseleti, mennyiben a hatalmi szervhez kapcsolódó döntés-előkészítő fórum. Amennyiben az első kategóriába sorolható, mi a viszonya a szövetséghez, annak területi testületéhez (ez esetben az utóbbi szervezeti szempontból pl. felesleges), helyi képviselőihez. Kit képvisel és melyik fórumon? A tanácsot, mint döntéshozó szervet a nemzetiségek előtt vagy fordítva? Mi a szerepe a helyi tanácsok nemzetiségi bizottságának nemzetiségi többségű településen? stb. 32. §. Szerencsésebb lenne olyan megfogalmazás, amely jobban kifejezi a nemzetiségek szubjektum szerepét, azt tehát, hogy a nemzetközi kapcsolatok keretében az arra illetékeseknek meg kell teremteniök a nemzetiségek számára a feltételeket az azonos nyelvű nemzettel való közvetlen érintkezésre. Kedves Takács Elvtárs! Sajnálom, hogy válaszunk nem készülhetett el a kívánt időre. Remélem azonban, hogy ehhez a nagyjelentőségű vállalkozáshoz még ad némi segítséget. Budapest, 1987. december 11. Elvtársi üdvözlettel: Dr. Stark Ferenc, a Nemzetiségi Önálló Osztály vezetője BML BMT VB Szervezési és Jogi osztálya I. 149/1988. 104. Baranya Megyei Tanács I Iazafias Népfront Baranya Megyei Nemzetiségi Bizottsága Bizottsága Elnöksége Szám: 149-2/1988 Tárgy: Tanácsrendelet a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról. Mellélet: 1 db rendelet-tervezet ELŐTERJESZTÉS a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1988. február 24-i ülésre. Baranya megyében mintegy 57 ezer nemzetiségi él, délszlávok és németek. A Baranya Megyei Tanács már több ízben foglalkozott a nemzetiségekkel, utoljára 1984-ben hozott határozatot a nemzetiségpolitikai munka további javítása érdekében. A hazánkban élő nemzetiségek általános és speciális jogait az Alkotmány rögzíti, de foglalkozik velük a Tanácstörvény, az Oktatási törvény és a Közművelődési törvény is. Az Alkotmányban és más jogszabályokban megfogalmazott nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében dolgoztak az állami és a társadalmi szervek és szervezetek. Ennek a szellemnek a kialakulása tapintható a területünkön élő nemzetiségek nagy részénél is. Mégis megállapítható, hogy a nemzetiségi jogok érvényesülése a megye egyes területein, városaiban, nagyközségeiben és községeiben nem mindenütt egyforma, több esetben szemléleti problémák miatt nem elég hatékony. Érvényes ez a megyében élő többségi nemzet tagjaira és a nemze-