Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes megköszöni a meghívást és azt, hogy ezen a nagyon színvonalas jó vitán részt vehet. Bevezetőben beszél arról, hogy pártunk és kormányunk milyen nagy fontosságot tulajdonít a nemzetiségi politikának. Hangsúlyozza, hogy hazánkban Baranya megye az egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetiségi megye. A megye politikai vezetése kiemelkedően jól foglalkozik a nemzetiségi politikával. Sok olyan kezdeményezés indult el ebből a megyéből, amelyet szeretnének a többi megyében is bevezetni. Baranyában működött először a megyei tanácsnak nemzetiségi albizottsága, majd bizottsága. Követendő példa a megyei tanács és a két nemzetiségi szövetség közötti együttműködési szerződés. Ilyen a nemzetiségi lakosság demográfiai vizsgálata is, amelynek módszerét, tapasztalatait és hasznosítását a Kulturális Miniszter nemzetiségi tanácsadó bizottságának következő ülésén napirendre tűzik és megvizsgálják, hogyan lehetne hasonló módszerrel a többi megyében is élni. A jelentést nagyon alapos, részletes és politikus jellegűnek minősíti. Egyetért az abban szereplő megállapításokkal, javaslatokkal, amelyek lényegében az országos tapasztalatokat erősítik. Különösen jónak tartja az anyag komplex szemléletét, amikor is a gazdasági helyzet vizsgálatából indul ki, gazdag és jó adatokkal bizonyítja a nemzetiségiek politikai egyenjogúságát, és ezután tér át a kultúrára, közművelődésre. Az anyagban és vitában hangsúlyt kapott az iskolák és közművelődési intézmények káderellátottságának hiánya. Valóban fennáll ez a káderhiány, de nemcsak nemzetiségi területen, hanem másutt is. Ebben is érvényesül az egyenjogúság. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e vonatkozásban nincsenek komoly feladatai a minisztériumnak is. Megvannak az ezzel kapcsolatos tervek és remélhetőleg 1-2 év múlva már eredményről tudnak beszámolni. De vannak feladatai ebben a megyei párt- és állami vezetésnek és a szövetségeknek is, hogy legyen kiket képezni, vagyis hogy a kínálat-kereslet egyensúlyba kerüljön. Mind az oktatási, mind a kulturális minisztériumnak központi feladata a nemzetiségi oktatás és közművelődési tevékenység színvonalának emelése, a szakemberképzés, szakemberellátás biztosítása, az intézmények anyagi ellátottságának fejlesztése és erősítése. Nagyon jó és gazdag a jelentés határozati javaslata, valamennyivel egyetért. Azt javasolja, hogy a nemzetiségi származású értelmiségieknek a nemzetiségi kulturális tevékenységben való bekapcsolása határozottabban és egyértelműen fogalmazódjék meg. A határozati javaslat 3. pontjának kiegészítéseként kéri, hogy a Levéltár az általa kidolgozandó útmutató elkészítésekor vegye fel a kapcsolatot a Minisztériummal, mert országosan is dolgoznak ilyen útmutató elkészítésén. A határozati javaslat 5. pontjának utolsó bekezdése utal a határmenti kapcsolatok erősítésére. Ennek jelentőségét külön is hangsúlyozni kívánja. Végül az asszimilációval kapcsolatosan utal a legutóbbi agit.- prop, bizottsági állásfoglalásra. Ebben egyértelműen megfogalmazódott, hogy az asszimilációt nem szabad siettetni, de nem szabad erőszakkal hátráltatni sem. Az élet és a mi munkánk fogja eldönteni, hogy a nemzetiségi politikánk hogyan alakul és fejlődik. Bocz József a megyei pártbizottság titkára egyetért a jelentéssel és a kiegészítéssel, amelyek megfelelnek a párt határozatainak és a megyei párt-vb. 1972-es állásfoglalásának. A jelentés és a vita elemzi a megye helyzetét, jól szabja meg a nemzetiségi politika végrehajtásának időszerű kérdéseit. Mintha azonban a jelentő rész és a határozati javaslat nem csengene teljesen egybe. A jelentésben kisebb hangsúllyal szerepelnek a gondok, ennek ellenére valamennyi tennivalónk megfelelő helyet kapott a határozati javaslatban.