Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

terhelt. (Ugyanis nehezen teremthetők elő pl. a hangszerek, a ruhák, gondot jelent az utazás, a rendszeres fellépés stb.) Problémát jelent általában, hogy a helyi művelődési otthonok tevékenységében - miután - részfunkcióként van jelen többnyire a nemzetiségi tevékenység, így nem jut folyamatos figyelem minden lehetséges területre (aktivitásra). A Megyei Művelődési Központ több éves működése során szerzett nemzetiségi tapasztalatok igazolják, hogy e tevékenységrendszer jelentős része nem látványos, de alapvető fontosságú a folyamatos kontaktus, a bizalom miatt. A nemzetiségi kistelepülésekkel való közvetlen kapcsolattartásra is törekszünk, hogy a személyes tájékozódás - ötlet és segítségadás is lehetővé váljon. A különböző csoportok, közösségek, egyének kívánságai rendszeresen eljutnak a megyei központi intézményhez. így többek között segítettük a Vizin-zenekar gyűjtőmunkáját gépkocsival, a Leőwey Gimnázium német Tánccsoportot propaganda anyaggal, videofelvételeket készítettünk a helyi szokásokról, pl. Nagynyárádon, Medinán. Rögzítettük a Vizin-zenekar műsorát hangkazettára és megkezdtük a sokszorosítását ill. az értékesítését. A nemzetiségi fórumok hatásaként, azok nyomán alakultak művészeti csoportok is (pl. Töttös vegyeskar). Éltünk a Szekszárdi Német Bemutatószínpad megyén belüli szerepléseivel, kínálatával is. Klubok, együttesek és egyéb tevékenységek Általánosan tapasztalható jelenség, hogy szaporodnak az egyesületek, baráti és szakmai egyesülések. E folyamat részeként született meg a Pécsi Lenau Közművelődési Egyesület, amely munkájával színesíti - segíti a kulturális hagyományok ápolását, valamint a MNDSZ Területi Csoportjával együtt a baranyai térség egyik jelentős nemzetiségi szellemi tényezőjévé vált. A hagyományosnak tekinthető nemzetiségi kluboknál már jelentkeznek azok a problémák, amelyeket a művelődési otthonoknál is jeleztünk. Ennek ellenére itt is említettünk jó példát, így pl. a Pécsi Augusz Senoa Délszláv Klubot. A nemzetiségi klubok egyik alapvető közös gondja az anyagi helyzet. Ugyanis sem a kluboknak, sem a Megyei Művelődési Központnak nincs külön nemzetiségi költségvetése, vagy erre a célra elkülönített önálló pénzügyi alapja. így a folyamatos tervezésnek és szervezésnek, a szakmai lehetőségek visszatérő jellegű megvalósításának korlátai és szubjektivizmusra okot adó helyzetei teremtődhetnek. A nemzetiségi amatőr művészeti és közösségi tevékenység szinte elképzelhetetlen a feladatra - folyamatra orientált együttműködés nélkül. A megyei módszertani központ évek óta közös cselekvésre épített kapcsolatot tart fenn a Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságával, a nemzetiségi szövetségekkel, a helyi művelődési házakkal, tanácsokkal, a nemzetiségi rádió- és tv-stúdiókkal, a nemzetiségi oktatási intézményekkel. Visszatérő jelleggel szerveződnek a nemzetiségi fórumok, két éve tart a nemzetiségi népdalkör és zenekarvezetői „C" kategóriás képző tanfolyama. Kiadványok jelennek meg. Pl. „A magyarországi németek énekes és hangszeres népzenéjük, népviseletük, „Másszóval" c. délszláv antológia, ill. megjelenés előtt van a fiatal német költők kötete. A közös összefogást példázta ill. példázza több nagyrendezvény is, pl. délszláv amatőr színjátszók országos fesztiválja, nyári táborok, stb.