Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

Orcsik elvtárs is arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyakönyvvezetők közül kevesen ismerik a nemzetiségi nyelvet. A házasulok inkább nemzetiségi elemek beiktatását kérik a szertartáson. Az átmeneti megoldásnak tolmács alkalmazása látszik. Kerner elvtárs is a megrendezendő szertartások propaganda erejére hívta fel a figyelmet. Ha többen fogják kérni a nemzetiségi nyelvű rendezést, az a nemzetiségi öntudat javára is válik. Barics elvtárs a tanszék segítségét ajánlotta a nyelvi képzéshez. Vargha K. elvtárs elmondta, hogy a régi „vöfénykönyvek" (így!) mintájára a mai „szónokoknak" is lehetne módszertani kiadványt a kezükbe adni. A Művelődési Minisztérium német kiadványát gyengének minősítette. Molnár elvtárs válasza után Lantos elvtárs összefoglalta a vitát. 4. napirend. Németh elvtárs Beremend és Kásád rövid történetét ismertette. Szólt arról, hogy a két településen a választott tisztségek képviselői a gazdálkodó egységek vezetői közül kevesen beszélik a nemzetiségek nyelvét. Szende elvtárs, Vargha K. elvtárs, Iglói elvtárs, Dudás elvtárs, Iveszics elvtárs tettek fel kérdéseket, korrigáló észrevételeket. Ezek közül igen fontos, hogy a Beremenden élő 600 német nemzetiség valóban nem igényli a nemzetiségi tevékenységet? Vagy az előterjesztés nem foglalkozik a kásádi kongresszusi küldöttválasztó gyűlésen felvetett problémákkal? Németh elvtárs elmondta, hogy a szövetség több ízben igért a térségnek anyagi segítséget is, ami nem valósult meg. A beremendi német nemzetiség a népszámláláskor nem vallotta magát németnek. A német klubra irányuló szervező munka kudarcba fulladt. Szeretnének tapasztalatcserén Bolyban részt venni. Szólt a küldöttválasztó gyűlésen elhangzottakról. Kerner elvtárs szerint van igénye nemzetiségi rendezvényekre, az ott élő német nemzetiségnek. Lantos elvtárs kifejtette, hogy sok rendezvény volt a térségben, ez az írásos anyagból nem derült ki. Ezt példákkal igazolta. Dudás elvtárs az anyagból kitetsző szemlélettel nem tud azonosulni. A kásádi és beremendi ellátást nem lehet párhuzamba hozni. Keszthelyi elvtárs elmondta, hogy nemzetiségi közélet nélkül nem lehet nemzetiségi kultúrát ápolni. A klubnak nemcsak anyagi ápolásra, hanem a hagyományok ápolására is törekednie kell. Erdődi Gy. javasolta, hogy a kásádi községi krónika készüljön kétnyeiven, erre az anyagi és személyi feltételek adva vannak. A kásádi nemzetiségi rendezvények bizonyítják, hogy Kásád élni akar és nemzetiségi községként kíván megmaradni. Tudatosabb, szervezettebb nemzetiségi gyakorlat lenne kívánatos a területen, ehhez, mint területfelelős is minden lehető segítséget megad. A beremendi németek helyzetét alaposan végig kell gondolni. Németh elvtárs válasza után Lantos elvtárs lezárta a napirendi pont tárgyalását. 5. napirend- Lantos elvtárs ismertette azokat a céltámogatásokat, amelyek a két ülés között kiutalásra kerültek, amelyekkel a bizottság egyetértett. Több napirend nem volt. Lantos elvtárs a bizottsági ülést lezárta. Pécs, 1988. június 29. Erdődi Gyula s. k., a bizottság titkára BML BMT VB Szervezési és Jogi Osztálya I. 54/1988.