Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának iratai

A diákotthon építésekor meglévő öreg iskolát igen gyorsan kinőtte a falu. Nőtt a község lélekszáma és a gyereklétszám. Az igazgatási egyesülés részeként bekörzetesítettük a töttösi felső tagozatos tanulókat. így lett egyre szűkebb az iskolánk. E szorításból való menekülés része - miután iskolaépítéshez segítséget nem kaptunk - hogy a szajki tagiskolát, az onnan kikerülő felső tagozatosokkal együtt Babarchoz csatoltattuk a szajkiak véleménye ellenére. A másik kényszerű intézkedés, a diákotthoni növendéklétszám csökkentése. Voltak évek, amikor 8-14 végzős diákotthoni növendék ellenében mindössze 1 -4 főt vettünk fel. Az új iskola léte is csak fokozatos létszám emelést tesz lehetővé a diákotthon számára, mivel első osztályosok felvétele az iskola eredményes munkájának feltétele. - A kétnyelvű oktatás bevezetése, mint kísérlet - amennyiben ez eltér a más iskolákban végzett munkától- szakmailag indokolja, hogy e munkába már I. osztályos korukban lépjenek be a tanulók. Ez a diákotthon benépesítésének időtartamát 8 évre tágítja, amiből lement 5 év. A kétnyelvű oktatásnak más iskolákban való bevezetése megnehezíti a létszám növelését nálunk. Az a plusz, melyet az iskola és a diákotthon nyújt, relatíve csökkenőben lesz. A nyelvoktatás terjedése más minőséget ad annak a környezetnek, amelyből eddig beiskoláztunk. Megnehezíti a beiskolázást egyre jelentősebb tényezőként. Tágítani kell ezért a beiskolázás körzetét. E szándék realizálása ellen szól az a gyakorlati tapasztalat, hogy a szülők, a nagyszülők nem szívesen engedik el „messzire" alsós gyerekeiket. (Érzelmi kötődés). - Ugyancsak gyakorlati tapasztalat, hogy olyan iskolákban, ahol az évfolyamok a bontási határokon vagy annak közelében állnak, nem népszerűsítik a bólyi diákotthont. Az sem érdekük, hogy a legjobb tanulókat kiadják a kezükből. Mindezen pozitív és negatív hatások eredményeként az utolsó 2-3 tanévben emelkedett a diákotthonban a tanulólétszám. A vonzáskörzet iskoláinak nagyobb segítsége azonban szükséges. 2. A tanuló összetételt származás szerint és szociálisan látjuk indokoltnak elemezni. - A származás szerinti megoszlás: német nemzetiségi 31 fő (60%) NDK-ból, NSZK-ból áttelepült 11 fő (20%) Magyar származású 12 fő (20%) A nemzetiségi származás egymagában nem jár együtt a nyelv otthoni spontán használatával. A hozzánk beérkező gyerekek előzetes nyelvismerete a nullától az életkoruknak megfelelő perfektségig rendkívül vegyes képet mutat, a magyar származásúk között volt olyan, aki nyolcadikos korára országos negyedik helyezést ért el németből. Folytatta a nyelvtanulást, érettségizett németből és jelenleg az NDK-ban felsőfokú iskolában tanul. Az NDK-ból, NSZK-ból áttelepült gyerekeknek országos szintű fogadóivá lettünk. Ezek a gyerekek meghálálják gondoskodásunkat úgy, hogy itteni lakótársaikkal németül beszélnek, így jelentős mértékben hozzájárultak növendékeink német beszédkészségének fejlesztéséhez. - A tanulók otthoni szociális körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy jellemzően rendezett a családi háttér. Ettől még igazság az, hogy amennyiben a jelentkező a kívánalmaknak megfelel, felvételével esetleg szociális problémája is megoldódik. Igazság továbbá, hogy a változóban lévő családok, melyekben az érzelmi kötések gyengülnek, könnyebben engedik el gyermeküket. Ilyen környezetből került ki 11 tanulónk, (20%>). Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy hazánkban évek óta 30%>-os a válási arány, ezen kívül különféle más okok miatt is veszélyeztetetté, szociális problémássá válik az iskoláskorú gyermekek