Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

zetiségi értelmiség jó része itt nevelkedett. De nemcsak a német nyelv tanításának élünk, nagy fontosságot tulajdonítunk a nemzetiségi jelleget adó kulturális, művelődési képzésnek is. E téren kezdeményezői és megalkotói voltunk Pécsett az első német nemzetiségi néprajzi kiállításnak. Azóta is folyik a gyűjtés, az értékes anyagok raktáron vannak, várva, mikor készül el a mecseknádasdi kiállítóház. De ehhez a néprajzi múzeum megerősítésére van szükség egy német néprajzi kutató beállításával. Rendeztek az iskolában délszláv néprajzi kiállítást is - jóllehet eddig minden törekvés kudarcot vallott, hogy a gimnáziumban legalább a szerb-horvát nyelv tanítását bevezessék. Sajnos a gyűjtőmunkával ma már sokan foglalkoznak illetéktelenül és jogtalanul. Főleg azokról kell szólnunk, akik összegyűjtik olcsó pénzen a padláson talált anyagot, amely értékes a népi vonatkozások miatt, nyáron pedig a külföldieknek drága pénzen eladják, akik kiviszik az országból. Nemzeti értékről van szó, amelyet törvény véd, szigorú eljárást kellene érvényesíteni az illegális gyűjtőkkel szemben. Erről is szólhatna a pécsi rádió és a Neue Zeitung is. A Múzeumi és Műemléki Albizottság a legutóbbi ülésén is foglalkozott a falvak egységes faluképének megőrzésével, amelyre a Minisztertanács rendelkezése is utal. E célra az elkövetkezendő évekre 30 millió forint támogatást biztosít. A falujárások és kutatások során megállapítást nyert, hogy a védendő faluképek 80%-a német nemzetiségi falvakat érint: a villánykövesdi pincesor már védett, a palkonyai pincehalmaz védelme már folyamatban, a szederkényi pincesor, a mecseknádasdi falukép a népi kálváriával védelme igen sürgős. Különös védelmet érdemelnek az egyes kisipari foglalkozások műhelyei és berendezései: a bólyi kékfestők, az ófalui kovácsműhely és számos egyéb kultúrkincsünk. A nemzetiségi hagyományos kultúrműsorokban szereplő népi táncok, énekek jelenetek mellett szükséges lenne új művészeti ágakkal foglalkozni, mint pl. az irodalmi színpad. Ugyanakkor ilyen kultúrkiszállások alkalmával a megyei müv. autóbuszt az iskolai müv.csoport részére is biztosítsák. Ezek a szereplések segítenék a beiskolázás nehéz munkáját is. Ez talán egyik legfontosabb feladatunk, mert ettől függ, kik lesznek, akik a nemzetiségi értelmiség utánpótlását jelentik. Ugyanakkor nemcsak a főiskolában, de a középiskolában több ösztöndíj keretet kell biztosítani részükre, valamint kollégiumi elhelyezést, ami jelen esetben még nagy nehézséget okoz. Az oktatás során lehetőség nyílik arra, hogy az anyanyelven kívül, a történelmet, földrajzot, éneket anyanyelven tanítják. Ugyanakkor ilyen tantárgyi párosítás s bölcsészkaron nincs a történelem kivételével. Továbbiakban a német anyanyelv tanításának problémájáról tesz említést, bírálja a hiányos tankönyvellátottságot, a könyvtárak hiányos felszerelését. Megemlíti, hogy a múlt évben a Tankönyvkiadó 2 csomag ajándékkönyvet küldött kizárólag a nemzetiségi tagozat számára, de egyetlen német nyelvű könyv sem volt a két csomagban. Helyeselné, ha a nemzetiségi bizottság időnként meglátogatna egy-egy nemzetiségi oktatási intézményt, meghallgatná a problémákat és konkrét segítséget adna. Elmondja még, hogy felszabadulásunk 30. évfordulójára Pécsett találkozót szerveznek az ország 3 nemzetiségi gimnáziumának tanárai és tanulói részére. Ez is lehetőség az előrelépésre, de terveznek egy német nyelvű diákújságot is a Leöwey Híradó kiegészítéseképpen. Fontos, hogy a nemzetiségi dolgozók éljenek jogaikkal és a szocializmus által adott nemzetiségi politika lehetőségeivel. Ezekkel a gondolatokkal a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra ajánlja. Mándics Mihály a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára -