Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

sán is múlik. Az a körülmény, hogy nem oldottunk meg minden kérdést, nem a segítőkészségen múlott. Az őszintétlenség súlyos hibájába esnénk azonban, ha nem vennénk észre az alsóbb helyen elkövetett objektív hibákat és közömbösséget, amely végső soron a szocializmus iránti közömbösség is. Mai tanácskozásunknak az a célja, hogy az előterjesztés és vita alapján megfelelő határozatok hozásával, végrehajtásával a hibákat csökkentsük és a közömbösséget felszámoljuk. A megyei tanács nemzetiségi bizottsága megtárgyalta az előterjesztést és úgy véli, hogy az reálisan ismerteti a megyében élő nemzetiségek helyzetét. A határozatok végrehajtásában a nemzetiségi bizottság szívesen vesz részt és kéri ehhez a megyei tanács és más állami szervek támogatását. Somogyi Lászlóné tanácstag: A nemzetiségek helyzetével foglalkozó beszámoló első mondata így szól: „Minden olyan állam számára, amelynek területén többféle nemzetiség él, szükségszerű a nemzetiségi kérdés megoldása." E megállapítás községekre is vonatkozik. A nemzetiségi feladatok megoldásához az alsóbb szintű tanácsok néhány évvel ezelőtt irányelveket kaptak. Megállapíthatjuk, hogy községeinkben az utóbbi években mélyült a magyarok és a nemzetiségek kapcsolata, mint ahogy azt az előterjesztett beszámoló igen áttekinthetően értékeli, felölelve az élet szinte minden ágazatát. Községeink tettek az ügy érdekében, igaz sokan megelégedtek a statisztikai megállapításokkal és elmondták, hogy 30-40%-a a lakosságnak nemzetiségi. Fontos dolog a statisztika, de e kérdésben nem a legdöntőbb, nem a leglényegesebb. Több tanács végrehajtó bizottsága intézkedési tervet készített, majd egy-két év elteltével megtárgyalta annak hatályosulását. Eredmények: az általános iskolai anyanyelvi oktatás feltételeinek biztosítása, kultúrcsoportok működése, honismereti munka, kétnyelvű felíratok. Vannak viszont a megyénknek olyan területei, ahol nem sok eredményről tudnak, vagy tudnának számot adni a község felelős vezetői, mert nem találtak megfelelő összhangra és megértésre nem törekedtek. Sajnos e tekintetnem sok probléma van, ez a legutóbbi bizottsági ülésen is felszínre jött. Alkotmányunknak, tanácstörvényünknek és egy sor más magas rangú jogszabálynak ha eleget akarunk tenni, akkor el kellene érni a következőket: - Ismerjék meg az alsóbbszintű vezetők a konkrét feladatokat, munkájukban az eszmei-elvi irányítás találkozzon a végrehajtás és az anyagiak biztosítójával. - A javaslat - elfogadás után - ne csak határozat maradjon, hanem írja elő a tisztelt Tanács szervein keresztül az alsóbb szintű vezetésnek a jelentési kötelezettséget és biztosítsa az ellenőrzést is. Tehát ne maradjon csak feladat - esetleg egy jelentés - munka, eredmény nélkül. - Helyes határozati javaslatnak az a kitétele, hogy a tanácselnököket a feladatok, tervek megbeszélése végett megyei értekezletre kell összehívni. Még helyesebb lenne, ha a községi szintű állami vezetés mellett a Tanács kérésére megjelennének a párt- és gazdasági vezetők is. Mert sajnos sok helyen a vezetők egymást sem értik, vagy nem akarnak tisztába lenni e kérdéssel kapcsolatos feladataikkal. - Fontosnak véli, hogy a községi vezetők megismerhessék a választmányi tagokat, kongresszusi küldötteket. Hisz nem minden községből kerül sor küldöttválasztásra. Még fontosabb, hogy a választmányi tagok találkozzanak területükön élő nemzetiségiekkel, a helyi vezetőkkel, a küldöttek pedig adjanak számot a kongresszuson hallottakról. Erre jó fórum lenne a falugyűlés vagy az összevont tanácstagi beszámoló.