Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

sággal állja a harcot. Ez annál nagyobb érdem, mert alig van intelligenciája. Az egész bukovinai magyarság talán 10-15 embert tudott az idegen uralom alatt iskoláztatni. Ez a 10-15 tanító és állás nélküli pap az egész vezetőségük. Az ellenállás a telepesek elleni hírterjesztésben is megnyilatkozik. Telekürtölték a környéket, sőt még a fővárost is azzal, hogy a telepesek nem dolgoznak és nem is értenek a gazdálkodáshoz. Nem lenne csoda, ha ilyen körülmények között nem dolgoznának, de ez egészen egyszerűen nem igaz. Ahol a házat, földet megkapták, ott bizony keményen dolgoznak és ennek a vádnak a cáfolatát nyugodtan bízzuk az időre. A másik vád az, hogy nem értenek a gazdálkodáshoz. Kétségtelen, hogy az új környezethez aklimatizálódniok kell. Tény azonban az, hogy a szántóföldi gazdálkodáshoz jobban értenek, jobb a trágyakezelésük jobban értenek a gyümölcsöshöz, ugyanúgy értenek az állattenyésztéshez, mint a régiek. Igaz másrészt az is, hogy a tej gazdálkodást és a szőlőművelést kevésbé ismerték, mint a németek. A nép azonban tanulékony és friss s nyugodtan bízzuk ezt a kérdést is az idő bírálatára. Széthíresztelték azt is, hogy ez a nép rongyos, mint a cigány. Hogy a ruhájuk szakadozott az igaz, hisz egyetlen egy éjszaka alatt menekítették el őket s majdnem mindenük ott veszett. Nyolc hónapja vándorai voltak az országutaknak. Majd rendbe hozzák a szövőszékeket, veüiek kendert, nyírnak gyapjút és megfoltozzák a rongyokat. Végeredményben ez a telepítés megmutatta, hogy a visszamaradt németek nem a telepesekkel, nem a magyarsággal, nem a demokrácia e nagy eredményével, hanem a földrefonn által érintett Bundosokkal vállalnak közösséget. Nincs okunk ezen meglepődni. Ha élő szervezet beteg részét kioperáljuk, a másik rész sajog. Ha egy hidrának levágjuk az egyik fejét, a másik sziszeg. Ez magától értetődik. Bizonyos azonban az is, ha egyszer elhatároztuk és végrehajtottuk, akkorvállalnunk kell annak a következményeit is. Meg kell akadályoznunk, hogy a visszamaradtak magatartása magának az operációnak sikerét is veszélyeztesse. V. A telepesek szövetkezeti kezdeményezése. Ismertetni kívánjuk a telepesek szövetkezeli kezdeményezését is. Minden községben megalakítottuk a földhözjultatottakból a földrefonn rendelet szerint megalakítható községi földmíves szövetkezetet. A bundos traktorokat, cséplőgépeket, malmokat, kártolókat és egyéb ipari üzemeket ezek tulajdonában adjuk. E szövetkezetek kimondták, hogy ha a kiadandó miniszteri rendelet azt nem zárja ki, értékesítiiető, beszerzési, fogyasztási, sőt általános gazdasági szövetkezetté alakulnak. E szövetkezetek június 10-én Bonyhádon az ene kibérelt szövetkezeti székházban tömörültek és megalakították a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezetét. E központra feltétlenül szükség van. A községek legnagyobb részében nincs még megfelelő vezető s így irányításuk, felügyeletük érdekeik egységes és központi képviselete elsőrendű érdekük. A központi szövetkezet fogja a telepesek gazdasági tevékenységét irányítani és ez lesz az a hatalmas érdekvédelmi szerv, mely a visszamaradt lakosság éles versenyével szemben, a telepesek érdekeit nemcsak gazdasági síkon is megvívja. Ezt a szövetkezetet szervesen be kell majd illeszteni az országos szövetkezeti hálózatba, melynek előkészítése tudomásom szerint most van folyamatban. A mi szövetkezetünk azonban már megvan. A cégbejegyzésikérelmet a törvényszékhez be is nyújtó türk. Ha az illetékes szervek a szükséges hitellel megsegítenek, reméljük a telepesek gazdasági ereje már a most, aratás után kezdődő gazdasági idényben is szervezetten jelentkezhetik. I.... I ott milyen jelentőséget tu[... ].a visszamaradt németek máris megalakítottak egy el-