Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

III. A német lakossággal szembeni intézkedések 24. a) Másolat. Nagyméltóságú Valentiny Ágoston dr. M. Kir. Igazságügyminiszter úrnak. Nagyméltóságú Miniszter úr! Alulírott dr. Petz Ádám, Jézus társaságának tagja, főiskolai tanár és a Horthy M.Tud. Egy. megbízott előadója, végső kényszer helyzetben Nagyméltóságú Miniszter úrhoz folyamodik, hogy országos gondjai mellett is pársoros ajánlással folyamodó testvéreinek családját a Oroszországba való deportálástól megmentse. A veszélyeztetettek - folyamodó jelen tudása szerint - még nincsenek a deportálandók hivatalos listájába felvéve s így megvan a remény és lehetőség, hogy a magyar ellenőrző bizottság révén meg mentesíthetők. Petz Bálint, lakik Kisjakab falva. Baranya m. Villányi járás, felesége szül. Zicgler Anna, gyermekeik Ádám és Erzsébet. Elm József, lakik Villánykövesd, Baranya m. Villányi járás, felesége Petz Teréz, gyermekeik Mónika és Frida. Pausz Lőrinc, lakik Kisjakabfalva. Baranya m. Villányi járás, felesége szül. Petz Éva, gyermekük Hilda. Háhl János, lakik Kisjakabfalva. Baranya m. Villányi járás, felesége szül. Petz Regina, gyermekük Mária, férjezett Schneider Zsigmondné. Felsoroltak valamennyien s minden közvetlen rokonságuk az 1940 évben megtartott népszámlálás alkalmával magyar nemzetiségűnek és német anyanyelvűnek vallotta magát. Sem közülök. sem közvetlen rokonságukból soha senki a Volksbundnak vagy annak ifjúsági tagozatának tagja nem volt. sem nyilas, vagy más túlzójobboldali párthoz nem tartozott. Ők és baráti körük képezték azt a kis magot, amelyre a magyar köz igazgatósági szervek, a főszolgabíró Villányon, s a megyei tényezők a mind hatalmasabbá váló Volksbund-agilációval szemben támaszkodhattak. Hogy ebben a küzdelemben mennyit szenvedtek a helybeli németségtől, mely renegátokat látott bennük, felesleges itt felsorolnom. Az 1944. évi március 19-ét követő magatartásukat csak a következő tényekkel kívánom illusztrálni: A hivatalos német sorozás ellenére sem ment el a nevezettek családjából senki SS. katonának. Háhl János Bálint nevű fia. a német sorozás elől Szegedre menekült és itt vetette fel magát önkéntesnek a magyar honvédségbe. Schneider Zsigmond hasonlóképen önként jelentkezett a frontra, hogy a német sorozást kikerülje. Elm József a sorozáson megtagadott minden aláírást s mikor a visszavonuló németek magukkal hurcolták megszökött s négy nappal az