Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

b) Jegyzőkönyv. Készült Villányban 1947. évi április hó 12-én a villányi járási főjegyző hivatalos helyiségében. Jelen vannak alulírottak. Idézés nélkül megjelenik Móhr Jakab 56 éves ivándárdai községi bíró, aki a következő panaszát kéri jegyzőkönyvbe foglalni: „Ezen jegyzőkönyvi panaszomhoz először is másolatban becsatolom a körzeti telepfelügyelő által hozzám kiadott rendelkezését. Eltekintve attól, hogy a rendelkezést végrehajtottam, abban különböző szabálytalanságokat látok, mert például semmi sincs arról, hogy a kormánybiztosság étkeztetési számláját ki fogja fizetni és nincs hivatkozás arra, hogy szállás csak a községben tisztségeket viselő, köztisztviselő egyéneknél lehet. Ennek előrebocsátása után bejelentem járási főjegyző úrnak, hogy Ivándárdára az útiterv szerint április hó 14. helyett a bizottság a szomszédos Sarok községből április hó 10-én délelőtt 1/211 órakor érkezett, akkor, amikoraiig félórával előbb a lakásomra egy cédulát küldtek Sárokról, hogy már délután 1 órára ebédet kérnek. Én, miután nem lettem értesítve egy nappal előbb, mintahogy az velem közölve lett. hogy értesítve leszek, - így természetcsen f. hó 10-én nem is tartózkodtam otthon, hanem a község szélén lévő erdőben fát vágtam. A cédulát feleségem vette át, s rögtön az erdőbe küldtek értem. 11 órára hazaérkeztem, amikor már a bizottság, amelynek vezetőjekén Vidovszki György magát tüntette fel, engem rögtön felelősségre vont, hogy miért nem gondoskodtam más helyen az ebédről? Ugyanis akkor már a korcsmában az én családom és a helyettes bíróék Hajba Sándorék sürögtek-forogtak. hogy az öt tagból álló bizottságnak az ebéd sürgősen kész legyen. Kérdőre vont erélyes hangon engem Vidovszki, hogy miért a korcsmába lett készítve az ebéd, miért nem az én lakásomon? Én exkuzáltam magam, hogy a feleségem napszámosok étkeztetésére készít ebédet, s így a váratlan jövetelről nem tudhatott. Kérdezte tőlem a többiek előtt kibírhatatlan modorral, hogy én mióta vagyok községi bíró. Megmondtam, hogy már becsülettel 9 éve. Erre azt mondotta, tudjam meg, hogy ő engem hamarosan leváltat. Azt válaszoltam, hogy ennek örülök, mert már úgyis régen óhajtottam a bírói állásról lemondani. Azt is mondta: Ide hallgasson! Én nem akarok sokat beszélni, hogy ki vagyok, de én kormánybiztos vagyok. Ezt mind Péter József telepfelügyelő. Bodnár Zoltán villányi rendőr előtt is mondta. Egyébként velem nem akart tovább tárgyalni, mert nem tetszett az, hogy az egész házam étkeztetéssel nem állt a rendelkezésére, s azt mondta, hogy velem tovább nem tárgyal, elmegy a helyettes bíróékhoz, s csak azzal tárgyal. El is ment, s ott Hajba Sándoréknál megnézte a szobákat, kijelentette, hogy ezt a szobát a maga és felesége részére azonnal lefoglalja, s azomtal be kell fűteni, mert a felesége fázik. Utána elmentek a korcsmába, illetve még sem mentek el, hanem az egész bizottság részére a korcsmában elkészített ebédet fel kellett hoznunk Hajba Sándor helyettes bíróékhoz és 3 liter bort. Szegény helyettes bíróéknál nem volt elegendő tányér és evőeszköz, a zavarban és a mai világban is még ilyen fellépéssel előidézett félelemben sem tudták mit csináljanak. Szóval az ebédet elfogyasztották, és a számlát természetesen senki sem fizette. így a 35 Forint korcsmai számla kifizetését a korcsmáros tőlem kéri. Tehát idevonatkozólag is kérek rendelkezést. Másnap, amikor Vidovszki úr ébredezni kezdett, elküldött értem a helyettes bíróéktól, hogy jöjjek azomtal át hozzá, velem négyszemközt beszélni akar. Másnap reggel fél 8 órakor át is mentein helyettes bíróékhoz és ott mint egy Cézár fogadott, s azt mondta, „na jöjjön