Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

met nyelv kisegítő nyelvül szolgál és emellett a hittant, írást, olvasást és számolást is németül tanítják. Az iskolára nézve a lakosság részéről panasz nem merült fel. A birtokreformot illetőleg póteljárás lesz. 291 földigénylő van. 300 hold áll rendelkezésre. A munkáskérdésre nézve azt panaszolták, hogy a munkások csak 4-5000 K. napszámbért kapnak Frigyes főherceg és a pécsi káptalan uradalmán. Ebből a napszámbérből a munkások megélni nem tudnak. A földhözragadt szegény népnek télen nincsen keresete, amiért is háziipari tanfolyam felállítását kérték, amelyen a lakosságot szövésre és harisnyakötésre tanítanák. A házhelyek kiegészítése iránt is terjesztettek elő kérelmet: Urbán Ferenc és társai (huszonketten) Frigyes főherceg uradalmának jószágfelügyelöségéhez kérvényt nyújtottak be, hogy a kis kiterjedésű házhelyeik végén elterülő erdőföldből 10-12 kat. hold adassék el nekik, hogy házhelyeiket kiegészíthessék. Ennek a kérelemnek mielőbbi méltányos elintézését kérték. Mayer Emil uradalmi jószágfelügyelőnél és a Hazai Fakitermelő Részvénytársaságnál személyesen fogok eljárni, hogy a derék magyarbólyi német lakosságnak ebbeli kérelme is méltányos elintézést nyerjen. A vásárjogot illetőleg azt panaszolták, hogy 4 vásárra megkaphatnák az engedélyt, de az uradalom nem akar területet adni a szarvasmarhavásár megtartására. A kirakodó vásárt széles utcában tartanák Ezért azt kérték, hogy Frigyes főherceg jószágfelügyelősége kerestetnék meg a kereskedelemügyi minister úr által aziránt, hogy nyilatkozzék, vajon a szarvasmarhavásárhoz szükséges területet használatra hajlandó e a községnek átengedni. Magyarbóly német és kevés szerb lakossága egymással békés viszonyban élnek. A németek beszélnek szerbül. A szerb kereskedők beszélnek magyarul is. A szerb pap és tanító a szerb megszállás alatt németellenes magatartást tanúsítottak és a szerbek kivonulás a után Jugoszláviába menekültek. III. Ivándárda. Január hó 24. délután. Az értekezlet a községi bíró lakásán tartatott meg. Az egybehívott gazdák teljesen fesztelenül és közvetlenül adták elő kérelmüket és panaszukat. Az evangélikus és róm. kath. elemi népiskolában magyarul folyik a tanítás és a német nyelv kisegítő nyelvül szolgál. A hittant, írást, olvasást és számolást németül is tanítják. Az iskolakérdést illetőleg az egybegyűlt gazdák nem terjesztettek elő kérelmet vagy panaszt. A birtokreformot illetőleg póteljárás lesz. A házhelyeknek közvetlenül a község szélén tervbe vett kioszthatása végett a gör. kel. szerb egyház tulajdonában lévő 38 holdat szerették volna igénybe venni, illetőleg e helyett a föld helyett az eljárt bíró az uradalmi földekből többet akart a gör. kel. szerb egyháznak adni. Dacára annak, hogy a községben most csak egy szerb család van és a földcseréhez a szomszéd községbeli szerb pap, aki a földet haszonélvezi, hozzá akart járulni, a gör. kel. szerb püspök a tervbe vett földcseréhez nem járult hozzá. A munkáskérdés tárgyalásakor azt panaszolták, hogy az uradalom rosszul fizeti a munkásokat; 1.000 - 3.000 -K. napszámbért fizet, amiből a munkások megélni nem tudnak. Erre a körjegyző kifejtette, hogy az uradalom csépeléskor 25-30 kg. napszámbért is fizet, tavasztól őszig matyó munkásokat alkalmaz, akik az összes munkákat végzik. Erre a gaz-