Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
III. Német nemzetiségi mozgalom
nyelvet, amelyre a gyakorlati életben szükségük van, alkalmat és módot adnak a német nyelv tanítására is. Az alldeutsch mozgalom terjed a vármegyében. Sajátságos jelenség - a főispán előadása szerint - hogy a német községek söpredék népe, mely a kommunizmus és a szerb uralom alatt a szélsőséges irányzatot képviselte, ezúttal az alldeutsch zászló alatt zavarja meg a német községek békéjét. Az alldeutsch mozgalom államellenes mozgalom, mely ellen a közigazgatási hatóságok felveszik a harcot. A vármegye főispánja kijelentette, hogy Gróf Zichy Gyula püspök úrral legközelebb felveszi a tárgyalást, hogy a katholikus papság a német lakosságot az alldeutsch mozgalom bujtogatásával szemben védje meg. Nem engedhető meg, hogy a keresztény katholikus cégek alatt induló „Sonntagsblatt" és „Volksvereinskaiendef 1 a kath. német lakosság hazafias érzületét megrontsa. Egyidejűleg felkérte a főispán a jelen volt főszolgabírákat, hogy a német egyetemi hallgatók agitációját kisérjék figyelemmel. A német kormánybiztost hazafias törekvéseiben támogatja és a német lakosság jogosult érdekeinek kielégítését a maga részéről is szorgalmazni fogja. A vármegye alispánja a főispán kijelentéseit teljes mértékben megerősíti és a kormánybiztos programját megnyugvással veszi. Baranya vármegyében a nemzetiségek nincsenek elnyomva, mert azok magyar honfitársaikkal a hatóságok előtt egyenlő elbánásban egyforma jogsegélyben részesülnek. Az egyházmegyei tanfelügyelő előadta, hogy az összes német községek iskolaszékeinek alkalom adatott, hogy a rom. kath. elemi népiskolák tanítási nyelvét szabadon megállapíthassák. Két község kivételével valamennyi község a magyar nyelvű tanítás mellett foglalt állást. Újabb időben azonban különösen Dél-Baranyában a „Sonntagsblatt 11 című hetilap hatása alatt mozgalom indult meg a német nyelvű tanítás mellett. Lelketlen izgatók, gráczi és bécsi egyetemi hallgatók bejárják a német községeket, amelyekben a német lakosságot „Los von Rom" jelszóval az alldeutsch mozgalommal izgatják és a német elemi népiskolák felállítását sürgetik. Az alldeutsch egyetemi hallgatók Brúdert isznak egy-két kiválasztott izgága emberrel, akiket azután az alldeutsch mozgalom vezetőivé megtesznek. A rácztöttösi iskolaszék világi elnöke Klotz Miklós az alldeutsch egyetemi hallgatók bujtogatására tisztségéről lemondott, amit később megbánt és könyörgött, hogy helyezzék vissza az iskolaszék elnöki tisztségébe. A német lakosság józan és higgadt része a gráczi és bécsi alldeutsch egyetemi hallgatókkal nem áll szóba, azok, akik a német tanítási nyelvet kérik, kérelmüket másnap visszavonják. Az egyházmegyei tanfelügyelő kijelentette, hogy a német gyermekek a magyar nyelvű tanítás mellett anyanyelvükön tanulják: a hittant, írást, olvasást és számolást, beszéd- és értelemgyakorlatot. Ennélfogva nincs ok az elégedetlenségre és az egyházmegyei felügyelő nagy aggodalommal kiséri a „Sonntagsblatt" állandó bujtogatását, valamint a bécsi és gráczi egyetemi hallgatók aknamunkáját. Perlaky György nemzetgyűlési képviselő rámutatott arra, hogy dr. Bleyer Jakab és dr.