Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
II. Szerb optálás
A tanulók száma 10 rendes és 13 ismétlő. A felmutatott eredmény nagyon gyenge. A tanítónő kedvetlenül végzi teendőit, mert az elmenőben lévő szülők sem törődnek az iskolával. A tanulók nagyrészt értenek magyarul, mert a községben nagy számú magyar lakik. A tanítónő Gazics Milica, Battonyán végezte a polg. iskolát, három év óta tanítónő, két év óta működik Dunaszekcsőn. Most magánúton végzi ministeri engedéllyel a tanítónőképző intézetet, de vizsgát még egy osztályról sem tett. Azt vettem ki beszédjéből, hogy nincs kedve a tanítói pályán maradni. Magyarul jól beszél. Haladási naplót nem vezet, de felvételi és mulasztási naplót igen. 6. Villány. Okt. 1 és 14. A község lakosságának száma a legújabb statisztikai adatok szerint 2328, közöttük 1805 német, 379 magyar és 128 szerb ajkú. Ez utóbbiak száma 18 családra apadt a Jugoszláviába való kivándorlás folytán. Akik itt maradtak, azok a vagyonosabb gazdák közé tartoznak. Mint a többi baranyamegyei községben, úgy a Villányban lakó szerb ajkúak is a szerb megszállás idején félre lettek vezetve és kényszerítve, hogy az S.H.S. állam javára optáljanak. Ezt megbánták s félnek, hogy ki kell majd költözniök. Mozgalmat indítottak és tömegesen akarják kérvényezni a magyar állampolgárság kötelékébe való visszavételüket és a hüségesküjük elfogadását. A községi jegyzőt kérték, hogy vezesse őket a megye főispánja elé ebben az ügyben. Úgy a járási főszolgabíró, mint a községi jegyző dicsérettel említették, hogy a szerb ajkú lakosság békésebb magaviseletű, törvénytisztelőbb és jóravalóbb, mint a német ajkú lakosság. Ez utóbbiak nagy része ugyanis fennhéjázó és elbizakodott magaviseletével, engedetlenségével nem egyszer szolgáltatott okot arra, hogy a hatóság szigorúbb eszközöket használjon velük szemben. így például a Levente-egyesület iránt tanúsított magatartásuk miatt a főszolgabíró - a többi közt - kénytelen volt búcsú alkalmával a zeneengedély megvonásával büntetni őket. A német ajkúak elbizakodottságának és merészségének okai dr. Bleyer és a „Sonntagsblatt" tanaira vezethetők vissza. Természetes, hogy a németség szeparatisztikus magatartása végeredményben ártalmára van a német lakosság közt a magyarul való érzés és gondolkozás terjedésének s ezzel a magyar állameszmének. A villányi viszonyok alapos javulása várható az ottani közigazgatósági hatóság és a magyar közönség támogatása mellett létesült magyar tanításnyelvű magánpolgári iskola működésétől, mely hivatva van magyarul teljesen beszélő és hazafiasán érző és gondolkodó anyákat és apákat nevelni. Az a négy év amit a serdültebb német ajkú leány- és fiúgyermekek magyar tanulótársaik közt magyar tanárok vezetése mellett a magyar polgári iskolában töltenek, át fogja őket alakítani szívben és lélekben a magyar állameszme javára. A magán-polgári iskola saját erejéből tartja fenn magát. A tanulók vagyoni helyzetükhöz képest havonkint 100-160.000 K tandíjat fizetnek. A tanulók túlnyomó része német ajkú. Több, teljesen vagyontalan szülő gyermeke ingyen tanul. A jelen iskolai évben egyszerre nyílt meg az 1. és II. osztály. A tantestület száma 4. Hogy ez a magán-polgári iskola életképes, semmi sem bizonyítja jobban, hogy most már megnyitása első évében 68 a tanulók száma, még pedig 35 fiú és 33 leány. A szóban lévő polgári iskola azért érdekli működési körömet, mert abba a vagyonosabb szerb ajkú szülök is beadták gyermekeiket, így tehát ez az iskola a szerb ajkú tanulók közt is hivatva van hazafias feladatát teljesíteni. Kívánatos volna, hogy minél több szerb ajkú tanuló járna ebbe az iskolába. Mivel azonban a szegényebb sorsú szerb szülőknek nincs módjukban havi 100 160 000 K tandíjat fizetni, szükséges volna őket támogatni. Ebből az okból arra kérem Nagyméltóságodat, hogy legyen kegyes a polgári iskola részére évi 5
