Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

Méltóságod magas rendeletének eleget téve, ezúttal folyó évi október és november havában főleg a szerb ajkúak által lakott községeket kerestem fel és mellesleg azokat a sokác ajkú községeket is, amelyek a szerb ajkú községek meglátogatása alkalmával utamba estek. • A következő községeket látogattam meg: lllocskát, Sárokot, Lippót, Villányt, Magyarbolyt, Mohácsot, Dunaszekcsőt, Somberekét, Rácgörcsönyt, Nagybudmért, Borjádot, Siklóst, Beremendet, Kásádot, Majsot és Ráctöttöst. Összesen 16 községet. Szerzett tapasztalataimról a következőkben van szerencsém beszámolni. 1. lllocska. Okt. 2. A lakók száma 529, németajkú 300, magyar 24. A gör. kel. szerb lakosság száma a legutóbbi 1920-iki népszámlálási adatok szerint 186. Azóta a szegényebb családok átmentek Jugoszláviába. Itt maradt 25 vagyonos család, kik békés, nyugodt természetűek, megelégedettek, az Ígérgetések és csábítgatások ellenére sem hajlandók elhagyni hazájukat és falujukat. Erről tanúskodik most kijavított és fehérre meszelt templomuk és iskolaházuk. Lelkészük nincs. Egyházilag Beremendhez tartoznak, azonban lépésket tettek, hogy Magyarbólyhoz csatoltassanak, mely községben van a körjegyzői székhely. Havonta egyszer jön ki hozzájuk a beremendi lelkész, akit nem szeretnek. Más vasár- és ünnepnapokon a tanítónő vezeti az istentiszteletet. A tanítónőt szeretik, és nagyrabecsülik. Bőven ellátják kenyérrel, tejjel, vajjal, tojással, baromfival, amit éjnek idején, titokban helyeznek el lakása ablakába, hogy jói érezze magát közöttük. Ez is a nép jóindulatára vall. Az iskolaépület jó karban van, a tanterem tiszta, elég tágas, bútorzata jó, a térképek használható állapotban vannak. A tanítónő a haladási naplóíveket még nem kapta meg egyházi főhatóságától, azért még nem vezette be napi munkáját. A tanulók száma 10, mégpedig 7 mindennapos és 3 ismétlőiskolás. A tanulók a második osztálytól kezdve szerbül tudnak olvasni, magyarul a harmadik osztálytól kezdve tanulnak, de a magyar olvasás még lassan megy, nemcsak azért, mert az iskolaév kezdetén vagyunk, hanem azért is, mert egy évig nem volt tanítójuk. A számolásban nem tanúsítottak kellő eredményt, mert a tanító rossz módszerrel tanította ezt a tantárgyat. A tanítónő neve Sztojanivics Ivánka, Pancsován 4 polg. isk. osztályt végzett 1910-ben. Elvált asszony, magyarul jól beszél. Folyó évi szeptember 4-én foglalta el állását. A tanítónő ministeri engedéllyel magánúton végzi a tanítónőképző intézetet, de vizsgálatra még nem jelentkezett. 2. Sarok. Okt. 2. A lakosság száma 371, német ajkú 123, magyar 25. A gör. kel szerbek száma az 1920-iki népszámlálás adatai szerint 218. Azóta Jugoszláviába költözött 17 földnélküli család, maradt 47 család, mind jómódú gazda, kik a község határából 660 hold földet bírnak, míg a németek és magyarok csak 66 holdat. A sároki szerb nép jóindulatú, csendes, békés természetű. Aki eddig nem költözködött ki, az itt marad ezután is. Akik optáltak, kérvényezni szándékoznak magyar állampolgárságuknak újból való elismerését. A sároki gör. kel. szerbek lelkészi állása nincs betöltve, lelkészhiány miatt. A lippói lelkész volna köteles idejárni, de mivel a nép nem ad neki elöfogatot, nem jön. A tanítónő vezeti az istentiszteleteket. A sároki nép nincs jó viszonyban a lippói espereslelkésszet. A tanterem elég tágas. A felszerelése sem hiányos, térképei azonban el vannak használva.