Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
IV. Kulturális ügyek
Jelentem végül, hogy Nagy m éltóságod rendeletében felsorolt községek majdnem kivétel nélkül olyanok, amelyek a németesítő törekvésektől távol állanak és a Német Népmüvelődési Egyesület törekvéseit, legalább is egyelőre elitélik. Pécs, 1934.X. 18. Szapáry s.k. Hegyháti járás főszolgabírója 94/eln. 1934. Hiv. szám: 197/főisp.biz. 1934. Tárgy: Német kisebbségi iskolák átszervezése. Méltóságos Főispán Úr! Pécs. Jelentem, hogy Barátúr, Kisbattyán, és Mecsekfalu községekben az iskolák átszervezése meghiúsultnak tekinthető. Az érdekelt hitközségek képviselőtestületei az átszervezés elöl mind a három helyen mereven elzárkóztak dacára annak, hogy úgy egyházi főhatóságuk, mint magam tudomásukra hoztuk, hogy az. átszervezés felsőbb tekintetből kívánatos. Összehívattam erre az érdekelt szülőket és azok kierőszakolt megnyilatkoztatása utján kívántam a képvielőtestületeket más elhatározásra bírni, azonban ezen törekvésem is eredménytelen maradt, mert a B. tipus bevezetése ellen az összes szülök is egyhangúlag tiltakoznak. Az elzárkózás oka főleg az, hogy a környéken működésben lévő A. és B. tipusú iskolákban igen rossz tapasztalatokat szereznek. Az A. tipusú iskolában tanított gyerekek ugyanis magyarul egyáltalában semmit sem tudnak, a B. tipusú iskolák között pedig szintén csak igen kivételesen akad olyan, ahol a gyerekek a magyar nyelvet a követelményeknek megfelelően el tudják sajátítani, ellenben több olyan is van, hol a gyerekek sem magyarul, sem németül egyáltalában semmit nem tudnak. Ezzel szemben a C. tipusú iskolákban a gyerekek a német nyelvben is teljes jártasságot szereznek, inert a vallásoktatás stb. ezen iskolákban is német nyelven történvén, a gyerekek németül is naponta és állandóan foglalkoztatva vannak és ezzel német nyelvtudásuk is fejlődik és tökéletesedik. A lakosság viszont ragaszkodik ahhoz, hogy gyermekei részére a magyar nyelv tökéletes elsajátithatása biztosítva legyen. Hozzájárul a lakosság merev elzárkózásához az a körülmény is, hogy a tanítókat maga a lakosság választja, több helyen kifejezetten és tudatosan azért választanak legtöbbször felettes hatóságaik ellenére olyan magyar tanítót, aki németül nem is tud, hogy a magyar nyelv elsajátítását ezzel is kikényszerítsék, mert a tapasztalataik szerint a német ajkú, vagy a német nyelvet is beszélő tanító önkéntelenül is hajlamos arra, hogy a gyermekekkel különösen az első időben - németül beszéljen, nekik németül magyarázzon stb., minek következtében természetszerűleg a gyerekek is többet beszélnek németül és végeredménykép magyar tudásuk hiányos és hibás marad még a C. tipusú tanítás mellett is. Őszintén megmondják, hogy egyenesen azért választottak magyar tanítót, hogy az ne tudjon a gyerekekkel németül beszélni, így önmagukkal kerülnének ellentétbe, de tanítójukat is lehetetlen helyzetbe hoznák, ha most azt kivannak tőle, hogy németül tanítson. Tiszteletteljelentem, hogy Méltóságod rendelete szerint épen olyan községek lettek kiválasztva, melyek a németesitő törekvésektől távol állanak és Magyarországi Német Nép-