Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

hogy tekintessenek, s mint ilyenek sem a községi, sem vármegyei törvényhatósági, sem nemzetgyűlési képviselő választói jogosultsággal nem bírnak. Arról, hogy a visszahonosítási nem kérőkkel szemben bármiféle eljárás lesz folyamatba téve, szó nem volt. Sem hivatalosan, sem privát úton olyan nyilatkozatot, mely szerint mindazok, akik július 27-ig ha vissza nem optálnak, vagyonuk hátrahagyásával át lesznek dobva a jugoszláv területre, nem tettünk és nem is tehettünk, mert hisz ilyenről egyáltalán nem is hallottunk, sőt, hogy a községben ez ilyenforma beszéd tárgya lehetett az is ki van zárva, mert hisz erről nem hallottunk és senki eziránt hozzánk kérdést nem intézett. Eljáró tb. főszolgabíró beidézte erre Szavics István községi h. bírót s általa mindazokat, akik az elöljáróság által a körjegyzői irodában túloldalt körvonalazott kijelentések alkalmával jelen voltak, kik is részletesen ki hallgattattak s előadják: az elöljáróság által a túloldalon jegyzőkönyvbe mondottak teljesen megfelelnek a valóságnak azzal a kiegészítéssel, hogy a jegyző úr még oda is nyilatkozott, hogy a visszahonosítási július 27-ig eszközölje az, aki erre hajlandó, mert később nem lehet. Nem igaz az, hogy velünk szemben az esetre, ha vissza nem optálunk bármiféle megtorló intézkedést tettek volna kilátásba; nem igaz az, hogy e címen bármi oldalról fenyegetés ért volna bennünket, sőt kijelenthetjük azt is, hogy ilyenről, vagy arról, hogy minket a jugoszláv területre fognak átdobni, a községben egyáltalán nem is hallottunk a mai napig sem. Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott és helybenhagyólag aláíratott. K.m.f. Aláírók: Dr. Margittay Lajos s.k. tb. főszolgabíró, Györgyi R. s.k. kjegyző, Hartvég Pál s.k. bíró, Straub István s.k. jegyzőkönyvvezető, Szávits István s.k. h. bíró, Stepanovics Mojo s.k, Ljubovics Lázár s.k., Ljubovits Radojo, Barbirovics (olvashatatlan kerezstnév) s.k., Dádics Miiovin s.k., + (Jovisics Veszelin, névíró Straub István), Sutovits Sztoján s.k. községi esküdt BML. Bvm. főisp. biz. 300/1922. 21. A. 23.sz./föisp. biz. 1923. Bizalmas! M. Külügyminiszter Úr! Szóbeli utasítás folytán jelentem, hogy a budapesti S.H.S. követ által Nagyméltóságodnál emelt azon panaszt, amely szerint Olasz községben az illetékes főszolgabíró S.H.S. állam javára optait lakosságot az opatis visszavonására kényszerítette volna, az itteni szerb konzulnak nálam emelt azonos panasza folytán vizsgálat tárgyává tettem és a következőket állapítottam meg. A vármegye területén a Szerbia javára optait lakosság között nyugtalanság volt észlelhető további sorsukat és a magyar állam részéről várható elbánást illetőleg. E nyugtalanság oka a békeszerződés 63 és 64 cikkeinek azon rendelkezésében leli magyarázatát, amely szerint mindazok, akik az optis jogot valamely utódállam javára gyakorolták, f. évi január 26-ig Magyarország területét elhagyni tartoznának. Ennek folytán, ismerve Nagyméltóságod intentioit, utasítást adtam a közigazgatási ha-