Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

IV. Kulturális ügyek

amely a társulati iskoláknál - nagyrészt német és szláv eredetű munkásság közepette - le­hetővé tette a magyar tanítási nyelvre való áttérést. Ez a munka eredményezte azt, hogy a pécsi bányakerületek ma nem tekinthetők nemzetiségi vidéknek és így az oktatási nyelv kizárólag a magyar. Kiválóan érdemes abban, hogy az analfabétizmus egy 1/2 évszázad óta ismeretlen fogalom a bányavidéken. A háború alatt a fiatalabb tanerők bevonulása folytán csökkent számú és kevésbé alkal­mas tanerőkkel és nehéz viszonyok között, de megfeszített munkával elérte azt, hogy isko­lája rendeltetésének megfelelt. A forradalmak és a törvényellenes uralom alatt igazgató-tanító volt és kiválóan állotta meg a helyét a bánya kényes talaján példaadó és rendületlenül hazafias magatartásával. A nevezett iskolájában a szakszerűség és az eredmény szempontjából minden tekintet­ben a legkiválóbbat nyújtotta. Rá kell mutatnom arra a körülményre, hogy a társulati tanítók csaknem kizárólag ipari munkásság közepette, ebben a vonatkozásban sokkal nehezebb viszonyok között működ­nek, mint bármely más iskolák. Számottevő és méltánylást érdemlő nevezett tanítónak az új oktatási elvekre és tanter­vekre való áttéréssel kapcsolatos működése is. Ki kell emelnem még azt a nagyszabású és fáradhatatlan iskolán kívüli és társadalmi működést (iskolán kívüli népmüvelés, hazafias és szociális egyesületek vezetése, leventekiképzés, testnevelés, cserkészet stb.) amelynek a bányatelepen rendkívüli jelentősége van és amelyet a társulati elemi iskolánál az immár nyugdíjba vonult igazgató-tanító indított és szervezett meg. Ezek alapján újra tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a nevezett részére a Kormány­zó úr 0 Föméltóságának legmagasabb elismerését kieszközölni méltóztassék. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását Pécs, 1930. július 11-én dr. Berze Nagy János s.k. vezető kir. tanfelügyelő. • Melléklet a bányaigazgatóság 1930. VII. 10-én kelt 8376 sz. leveléhez. Kiesz Ferenc ny. igazgató-tanító úr életrajza. Kiesz Ferenc ny. igazgató-tanító úr, Bonyhádon 1864. november 14-én iparos család­ból született, elemi iskolai tanulmányait az akkori Bonyhád községi és a magyar nyelv el­sajátítása céljából a szekszárdi népiskolában végezte. A népiskola IV. osztályának elvég­zése után a bonyhádi ág. hitv. gimnáziumot végezte el és az 1880/81. évet már mint pécsi tanítóképezdei tanuló töltötte. Mint ilyen élvezte az akkor még létező „Daróczy" féle ösz­töndíjat és ugyancsak mint képezdei tanuló volt a „Miasszonyunk" zárdatemplomának or­gonistája, amiért a zárdától teljes ellátást élvezett. Tanítói működését az 1884. évben Lengyelen kezdte. 1885. októbe 1-étől fogva a Vil­lány községi iskolánál fejtett ki működést, ahol 1887. szeptember 20-ig tanított. A D.G.T.-hez 1888 április 24-én lépett be, mint helyettes tanító, ugyanezen év október 2-án véglegesítve lett és megszakítás nélkül működött 1906 április 26-ig mint osztálytanító, ezen időponttól fogva pedig mint igazgató-tanító.Tanítósága alatt az 1900. évben megsze­rezte a kereskedelmi iskolai érettségit, mert fellépő gégebaja miatt majdnem arra kénysze­rült, hogy a tanítói pályától megváljon és más pályán helyezkedjen el, arra azonban gyógyulása folytán nem került sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom